1. Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
2. Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg [a dolgot], azután szóljunk.
3. Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
4. Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
5. Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
6. A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
7. Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
8. Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
9. A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
10. Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő [szokott] ösvényén.
11. Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
12. Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
13. Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
14. Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
15. Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
16. Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
17. Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
18. A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
19. Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
20. Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
21. Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.