1. A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2. Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3. Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4. Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5. A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6. A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7. A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8. A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9. A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10. Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11. A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12. A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13. A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14. A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15. Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16. Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
17. Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18. A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19. A felingerelt atyafiú [erősb] az erős városnál, és [az ilyen] versengések olyanok, mint a vár zárja.
20. A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21. Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában [van], és a [miképen] kiki szeret azzal élni, [úgy ]eszi annak gyümölcsét.
22. Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23. Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24. Az ember, a kinek [sok] barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.