Home / Hungarian / Karoli Version / Web / Példabeszédek

 

Példabeszédek, Chapter 25

  
1. Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
  
2. Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
  
3. Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
  
4. Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
  
5. Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
  
6. Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
  
7. Mert jobb, ha [azt] mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
  
8. Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy [azt] ne [kelljen kérdened,] mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
  
9. A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
  
10. Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
  
11. [Mint az] arany alma ezüst tányéron: [olyan] a helyén mondott ige!
  
12. [Mint az] arany függő és színarany ékesség: [olyan] a []bölcs intő a szófogadó fülnél.
  
13. Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
  
14. [Mint a] felhő és szél, melyekben nincs eső: [olyan] a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
  
15. Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
  
16. Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
  
17. Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
  
18. Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
  
19. [Mint a] romlott fog és kimarjult láb: [olyan a] hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
  
20. [Mint a] ki leveti ruháját a hidegnek idején, [mint] az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
  
21. Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
  
22. Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
  
23. Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
  
24. Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
  
25. [Mint] [a] hideg víz a megfáradt embernek, [olyan ]a messze földről való jó hírhallás.
  
26. [Mint a] megháborított forrás és megromlott kútfő, [olyan ]az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
  
27. Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
  
28. [Mint] a megromlott és kerítés nélkül való város, [olyan ]a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!