Home / Hungarian / Karoli Version / Web / Zsoltárok

 

Zsoltárok, Chapter 105

  
1. Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
  
2. Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
  
3. Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
  
4. Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
  
5. Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
  
6. Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
  
7. Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az ő ítélete.
  
8. Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
  
9. A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
  
10. És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
  
11. Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
  
12. Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,
  
13. És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
  
14. Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]
  
15. Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
  
16. Mikor éhséget idéze elő a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,
  
17. Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
  
18. A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
  
19. Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
  
20. Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
  
21. Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
  
22. Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
  
23. És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
  
24. És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
  
25. Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, [és ] álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
  
26. Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
  
27. Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
  
28. Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
  
29. Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
  
30. Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]
  
31. Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
  
32. Adott nékik eső gyanánt jégesőt, [és] lángoló tüzet a földjökre.
  
33. És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
  
34. Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
  
35. És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
  
36. És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
  
37. És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
  
38. Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
  
39. Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze [őket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.
  
40. Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
  
41. Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
  
42. Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a [melyet tőn] Ábrahámnak, az ő szolgájának.
  
43. Kihozá azért az ő népét örömmel, [és] az ő választottait vígassággal.
  
44. És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
  
45. Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!