Home / Hungarian / Karoli Version / Web / Zsoltárok

 

Zsoltárok, Chapter 31

  
1. Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.
  
2. Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.
  
3. Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem.
  
4. Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.
  
5. Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem.
  
6. Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.
  
7. Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.
  
8. Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat [és] megismered a háborúságokban lelkemet;
  
9. És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, [sőt] tágas térre állatod lábaimat.
  
10. Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.
  
11. Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban [múlnak] éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim.
  
12. Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tőlem.
  
13. Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.
  
14. Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.
  
15. De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.
  
16. Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől.
  
17. Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.
  
18. Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg [és] pusztuljanak a Seolba.
  
19. A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.
  
20. Mily bőséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félőknek, [és] megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai előtt.
  
21. Elrejted őket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elől; sátorban őrzöd őket a perpatvarkodó nyelvektől.
  
22. Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!
  
23. Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.
  
24. Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek! [ (Psalms 31:25) Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat! ]