1. Ez az az áldás, mellyel Mózes, Isten embere, halála előtt megáldotta Izrael fiait.
2. Azt mondta: »Eljött az Úr a Sínairól, elénk támadt a Szeírről, megjelent a Párán hegyről, s megérkezett Meribat-Kádesbe, dél felől, Asdótba.
3. A népeket szerette, kezében van minden szentje, s akik lábához közelednek, tanításában részesülnek.
4. Törvényt adott nekünk Mózes által, örökségül Jákob sokaságának,
5. királya lett az Igaznak, amikor egybegyűltek a nép fejei, egybe Izraelnek törzsei.«
6. »Éljen Rúben, s ki ne haljon kisszámúvá ne apadjon.«
7. Júda áldása a következő volt: »Hallgasd meg, Uram, Júda szavát, juttasd el őt népéhez. Kezei küzdenek majd érte, ellenségei ellen megsegíti!«
8. Lévire vonatkozólag ezt mondta: »Az Urimot és Tumimot szent emberednek adtad, akit próbára tettél a kísértésnél, perbe fogtál a Pörölés vizénél.
9. Aki azt mondotta atyjának és anyjának: `Nem tudok rólatok.' A testvéreinek: `Nem vagyok tekintettel rátok,' sőt gyermekeiről sem tudott. Ők megtartották igéidet, megőrizték szövetségedet,
10. rendeleteidet, ó Jákob, törvényedet, ó Izrael! Füstölőszert tesznek haragod elé s egészen elégő áldozatot oltárodra.
11. Uram, áldd meg erejét, vedd kedvesen keze cselekvését, sújtsd derékon ellenségeit, hogy fel ne kelhessenek, akik gyűlölik.«
12. Benjaminra vonatkozólag ezt mondta: »Ő az Úr kedveltje, biztonságban lakik majd mellette. A Magasságbeli védelmezi egész nap, s az ő vállai között nyugszik.«
13. Józsefre vonatkozólag ezt mondta: »Áldja meg az Úr a földjét az ég gyümölcsével, a harmattal, az alant elterülő vízáradattal,
14. nap és hold termelte gyümölcsökkel,
15. az ősi hegyek csúcsának kincseivel, az örök halmok gyümölcseivel,
16. s a föld termésével, bőségével. Annak az áldása, aki megjelent a csipkebokorban, szálljon József fejére, testvérei közt megkoronázott feje tetejére.
17. Mint elsőszülött bikáé, olyan a szépsége, mint az orrszarvú szarvai, olyanok szarvai, széthányja velük a nemzeteket, mind a föld széléig, ilyenek Efraim sokaságai, ilyenek Manassze ezrei.«
18. Zebulonra vonatkozólag ezt mondta: »Örvendj, Zebulon, kijáratodnak, és Isszakár a sátraidnak.
19. Ők népeket hívnak meg a hegyre, ahol igaz áldozatokat mutatnak be. Mint a tejet, nyelik a tengerek árját s a föveny rejtett kincseit.«
20. Gádra vonatkozólag ezt mondta: »Áldott Gád, mert földje terjedelmes, mint az oroszlán, leheveredett, kart és koponyát megszerzett.
21. Fejedelmi helyet szemelt ki magának, mert az ő részén került sírba Izraelnek tanítója. de azért ő kitartott a nép vezérei mellett, és teljesítette az Úr igazságos parancsát s a rá vonatkozó ítéletet, elkísérve Izraelt.«
22. Dánra vonatkozólag ezt mondta: »Dán fiatal oroszlán, ami kirohan Básánból szaporán.«
23. Naftalira vonatkozólag ezt mondta: »Naftali bőségben fog dúslakodni, telve az Úr áldásaival, nyugatot s délt fogja bírni.«
24. Áserre vonatkozólag ezt mondta: »Áldott Áser a fiúk között, kedves legyen a testvérei előtt. Mártsa a lábát olajba,
25. vasból és ércből legyen a saruja. Aggkorod is olyan legyen, mint amilyen ifjúkorod!«
26. »Nincs más olyan Isten, mint az Igaznak Istene, az égre száll fel a te segítőd, fenségétől szétfutnak a felhők,
27. lakóhelye fent van, örökkévaló karja alant. Színed elől elűzi az ellent és azt mondja neki: `Pusztulj innen!'
28. Biztonságban lakik majd Izrael, egymagában Jákob szemefénye, gabonának s bornak földjén, ahol harmattól párás az ég.
29. Boldog vagy, Izrael, ki hasonló hozzád? Nép, amelyet oltalmaz az Úr, a te segítő pajzsod és diadalmas kardod. Hízelegni fognak neked ellenségeid s te a nyakukra hágsz.«