Home / Hungarian / Kaldi-Neovulgata Version / Web / 1 Mózes

 

1 Mózes, Chapter 15

  
1. Ezen események után az Úr látomásban beszédet intézett Ábrámhoz, és azt mondta neki: »Ne félj, Ábrám, én az oltalmazód vagyok, és igen nagy lesz a jutalmad!«
  
2. Ábrám ekkor megkérdezte: »Uram, Isten, mit adhatnál nekem? Gyermektelenül költözöm én el, s házam gondviselőjének fia, a damaszkuszi Eliézer örökli a házamat!«
  
3. Aztán így folytatta Ábrám: »Nem adtál nekem gyerme­ket, és íme, a házamban született rabszolga lesz az örökösöm!«
  
4. De az Úr azt válaszolta neki: »Nem az lesz az örökösöd, hanem aki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd!«
  
5. Majd kivezette a szabadba, és azt mondta neki: »Nézz fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha tudod!« Aztán így folytatta: »Éppen ilyen lesz az utódod is.«
  
6. Hitt az Úrnak, s ez igazságul tudatott be neki.
  
7. Ekkor azt mondta neki az Úr: »Én vagyok az Úr, aki kihoztalak a káldeai Úrból, hogy neked adjam ezt a földet birtokul.«
  
8. Ám ő azt válaszolta: »Uram, Isten, miből tudhatnám meg, hogy a birtokom lesz?«
  
9. Az Úr erre azt felelte neki: »Hozz nekem egy háromesztendős üszőt, egy háromesztendős kecskét, egy háromesztendős kost, továbbá egy gerlét és egy galambot!«
  
10. Ekkor ő elhozta mindezeket, középen kettévágta őket, és lerakta a két darabot egymással szembe; a madarakat azonban nem vágta ketté.
  
11. A húsokra ragadozó madarak szálltak, de Ábrám elűzte őket.
  
12. Amikor aztán a nap leszállóban volt, mély álom fogta el Ábrámot, és nagy rettegés és sötétség szállt rá.
  
13. Az Úr azt mondta Ábrámnak: »Tudd meg előre, hogy utódod idegenként olyan földön lesz, amely nem az övé. Szolgaságba vetik és sanyargatják őket négyszáz esztendeig.
  
14. De a népet, amelynek szolgálni fognak, megítélem majd, s aztán kijönnek onnan nagy vagyonnal.
  
15. Te azonban békességben térsz meg atyáidhoz, és szép öregségben fognak eltemetni.
  
16. Utódaid a negyedik nemzedék idején térnek vissza ide, mert mindmáig nem telt még be az amoriták gonoszsága.«
  
17. Amikor a nap lenyugodott, sűrű sötétség lett. És íme, megjelent egy füstölgő kemence és egy tüzes fáklya, s átvonult a húsdarabok között.
  
18. Ezen a napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, ezekkel a szavakkal: »U­tódodnak adom ezt a földet, Egyiptom folyójától egészen a nagy folyóig, az Eufráteszig,
  
19. a kenitákat, a kenizitákat, a kedmonitákat,
  
20. a hetitákat és a perizitákat, valamint a ráfaitákat, az amoritákat, a kanániakat, a girgasitákat és a jebuzitákat!«