1. Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletét küldi a szórványban élõ tizenkét törzsnek!
2. Mindig örömnek tartsátok, testvéreim, ha különféle kísértésbe estek,
3. hiszen tudjátok, hogy a hitetek megpróbálása álhatatosságot szerez.
4. Az álhatatosság pedig tökéletességre viszi a tetteket, hogy minden fogyatkozás nélkül tökéletesek és hibátlanok legyetek.
5. Ha pedig valaki közületek szûkölködik bölcsességben, kérje azt Istentõl, aki mindenkinek bõven ad, szemrehányás nélkül meg fogja adni neki.
6. De ne kételkedve, hanem hittel kérje, mert aki kételkedik, hasonló a tenger hullámához, amelyet a szél fölver, és ide-oda hajszol.
7. Az ilyen ember ne gondolja, hogy kap valamit az Úrtól,
8. hiszen kettõs lelkû és minden útján állhatatlan ember.
9. Az alacsony sorsú testvér azzal dicsekedjék, hogy Isten felmagasztalta,
10. a gazdag viszont azzal, hogy megalázta, mert el fog tûnni, mint a fû virága.
11. Fölkelt ugyanis a nap perzselõ hevével, kiszárította a füvet, lehullott a virága, s tönkrement a színpompája; így fog a gazdag is elhervadni az õ útján.
12. Boldog az az ember, aki a próbatételt elviseli, mert ha hûnek találják, elnyeri az élet koronáját, amelyet Isten az õt szeretõknek megígért.
13. Senki se mondja, amikor kísértést szenved, hogy »Isten kísért«, mert Istent nem lehet rosszra kísérteni, és õ sem kísért senkit.
14. Mindenkit, aki kísértésbe esik, a saját kívánsága vezeti félre és csábítja a rosszra.
15. A kívánság pedig, mihelyt megfogant, bûnt szül, a bûn pedig, ha elkövetik, halált okoz.
16. Ne tévedjetek tehát, szeretett testvéreim!
17. Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülrõl, a fényességek Atyjától származik, akinél nincs változás, sem árnyéka a változandóságnak.
18. Szabad akaratból nemzett minket az igazság igéjével, hogy mintegy zsengéje legyünk az õ teremtésének. Az Ige igaz hallgatói
19. Szeretett testvéreim, ti is tudjátok! Legyen minden ember gyors a hallásra, és késedelmes a szólásra, s késedelmes a haragra!
20. Mert haragjában nem azt teszi az ember, ami Isten elõtt igazságos.
21. Azért vessetek el minden tisztátalanságot és a különféle gonoszságokat, és fogadjátok szelídséggel a belétek oltott igét, amely meg tudja menteni lelketeket.
22. Cselekedjetek az ige szerint, s ne csak hallgassátok, önmagatokat ámítva.
23. Mert ha valaki hallgatja az igét és nem cselekszi, hasonlít ahhoz az emberhez, aki a saját arcát a tükörben szemléli;
24. ha megnézte magát és elment, rögtön elfelejti, hogy milyen volt.
25. Aki azonban gondosan beletekint a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad abban, s annak nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója, az boldog lesz tette által.
26. Ha pedig valaki vallásosnak tartja magát, de nem fékezi a nyelvét, hanem megcsalja saját szívét, annak hiábavaló a vallásossága.
27. Mert ez a tiszta és szeplõtlen vallásosság az Isten és Atya elõtt: meglátogatni az árvákat és özvegyeket szorongattatásukban, és önmagunkat szeplõtelenül megõrizni ettõl a világtól.