1. És felelt Jób, és ezt mondta:
2. »Kinek vagy a segítője? Gyenge valakinek? és erőtlennek karját gyámolítod?
3. Kinek adtál tanácsot? Annak talán, aki bölcsesség nélkül van, és kimutattad bőséges okosságodat?
4. Kit akarsz kitanítani? Talán őt, aki az életpárát teremtette?
5. Íme, nyögnek az árnyszellemek a vizek és azok lakói alatt;
6. mez nélkül van az alvilág előtte, és nincsen leple az enyészet helyének,
7. az űr fölé feszíti ki az északot s a földet a semmi fölé függeszti,
8. felhőibe kötözi a vizeket, hogy le ne szakadjanak egyszerre,
9. elleplezi trónja színét, és felhőjét teríti föléje,
10. kört vont a vizek köré, odáig, ahol fény és sötétség érintkeznek.
11. Reszketnek az ég oszlopai, és megrémülnek intésére.
12. Ereje által fölkavarta a tengert, és értelmével szétzúzta Rahabot,
13. lehelete ékesítette fel az eget, és keze segítségével jött a világra a menekülő kígyó.
14. Íme, ezek útjának csak egy részéről szólnak, ha már suttogó szavát is alig hallgathatjuk, fensége mennydörgését ki bírná felfogni?«