1. Abban az idõben Heródes negyedes fejedelem hírét hallotta Jézusnak,
2. és azt mondta szolgáinak: »Ez Keresztelõ János. Õ támadt föl a halálból, ezért mûködnek benne a csodatevõ erõk.« Keresztelő J
3. Heródes ugyanis elfogatta Jánost, megkötözte és börtönbe vetette Heródiás miatt, aki testvérének, Fülöpnek volt a felesége.
4. János ugyanis azt mondta neki: »Nincs megengedve neked, hogy õ a tiéd legyen.«
5. Meg akarta õt ölni, de félt a néptõl, mert prófétának tartották õt.
6. Amikor Heródesnek születésnapja volt, Heródiás lánya kiállt középre és táncolt. Tetszett ez Heródesnek,
7. ezért esküvel megígérte, hogy megadja neki, bármit kér is tõle.
8. Mivel az anyja már elõre kioktatta, így szólt: »Add ide nekem egy tálon Keresztelõ János fejét.«
9. A király elszomorodott, de az eskü és az asztalnál ülõk miatt megparancsolta, hogy adják oda neki.
10. Elküldött és lefejeztette Jánost a börtönben.
11. A fejét odavitték egy tálon és átadták a lánynak, az meg odavitte anyjának.
12. A tanítványai pedig fogták a holttestet és eltemették õt, aztán elmentek és hírül vitték Jézusnak. Az első kenyérszaporítás
13. Amikor Jézus meghallotta ezt, visszavonult onnan bárkán egy puszta helyre, egyedül. A tömegek tudomást szereztek errõl és követték õt gyalog a városokból.
14. Mikor kiszállt, meglátta a hatalmas tömeget. Megesett rajtuk a szíve, és meggyógyította a köztük lévõ betegeket.
15. Mikor este lett, odamentek hozzá a tanítványok és azt mondták neki: »Sivár ez a hely és az idõ is eljárt már. Bocsásd el a tömeget, hogy a falvakba menjenek és ennivalót vegyenek maguknak.«
16. Jézus azonban azt mondta nekik: »Nincs rá szükség, hogy elmenjenek, adjatok nekik ti enni.«
17. Azok ezt felelték neki: »Nincs itt másunk, csak öt kenyér és két hal.«
18. Azt mondta nekik: »Hozzátok ide azokat.«
19. Megparancsolta, hogy a tömeg telepedjék le a fûre, aztán fogta az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, áldást mondott, megtörte a kenyereket és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek.
20. Mindnyájan ettek és jóllaktak. Végül fölszedték a megmaradt darabokat, tizenkét tele kosárral.
21. Mintegy ötezer férfi volt, aki evett, az asszonyokat és gyerekeket nem számítva.
22. Ezután mindjárt megparancsolta a tanítványoknak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek elõtte a túlpartra, amíg õ elbocsátja a tömeget.
23. Miután elbocsátotta a tömeget, egyedül fölment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott.
24. A bárka pedig már sok stádiumnyira volt a parttól, hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél volt.
25. Éjjel pedig, a negyedik õrváltás idején odament hozzájuk a tengeren járva.
26. Amikor a tanítványok meglátták õt, amint a tengeren jár, megrettentek és azt mondták: »Kísértet!«, és félelmükben kiáltozni kezdtek.
27. Jézus azonban mindjárt szólt nekik: »Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!«
28. Péter így válaszolt neki: »Uram, ha te vagy, parancsold, hogy hozzád menjek a vízen.«
29. Õ azt mondta: »Gyere!« Péter kiszállt a bárkából, elindult a vízen és Jézushoz ment.
30. Mikor azonban látta az erõs szelet, megijedt, és amint merülni kezdett, felkiáltott: »Uram! Ments meg engem!«
31. Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta õt és azt mondta neki: »Te kishitû! Miért kételkedtél?«
32. Amikor beszálltak a bárkába, elállt a szél.
33. Akik a bárkában voltak, leborultak elõtte, és azt mondták: »Valóban Isten Fia vagy!«
34. Átkelve a tavon Genezáret földjére jutottak.
35. Amikor annak a helynek a lakosai felismerték õt, üzentek az egész környékre, odahoztak hozzá minden beteget,
36. és kérték õt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Akik csak megérintették, meggyógyultak.