1. Egyébiránt, testvéreim, örvendezzetek az Úrban. Nekem nem terhes, hogy ugyanazt írjam nektek, titeket viszont megerõsít.
2. Ügyeljetek a kutyákra, ügyeljetek a rossz munkásokra, ügyeljetek a megcsonkítottakra!
3. Mert a körülmetéltek mi vagyunk, akik Isten Lelke által szolgálunk, és Krisztus Jézusban dicsekszünk, s bizalmunkat nem a testbe helyezzük.
4. Nekem lehetne ugyan bizalmam a testben is. Ha másvalaki úgy gondolja, hogy bizakodhat a testben, én még inkább:
5. a nyolcadik napon körülmetéltek, Izrael nemzetébõl, Benjamin törzsébõl származom, héber a héberek közül, a törvény megtartásában farizeus,
6. buzgóságból az egyház üldözõje, a törvény szerinti igazság dolgában kifogástalan.
7. De ami számomra nyereség volt, azt veszteségnek tartottam Krisztusért.
8. Sõt, mindent veszteségnek tartok Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének mindent fölülmúló voltáért. Õérte mindent veszni hagytam, és szemétnek tekintek, csakhogy Krisztust elnyerjem,
9. és hogy én õbenne legyek, nem a saját megigazulásom alapján, amely a törvénybõl származik, hanem az által a megigazulás által, amely Krisztus hitébõl való, vagyis amely Istentõl van a hit révén.
10. Krisztust akarom megismerni, és feltámadásának erejét, a szenvedéseiben való részvételt hozzá hasonulva a halálban,
11. hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra.
12. Nem mintha már kezemben tartanám, vagy már tökéletes lennék, de törekszem rá, hogy magamhoz ragadjam, mert Krisztus is magához ragadott engem.
13. Testvérek, nem képzelem magamról, hogy már magamhoz ragadtam, de egyet igen: felejtem, ami mögöttem van, és nekifeszülök annak, ami elõttem van.
14. Így futok a cél felé, annak a hivatásnak jutalmáért, amelyet Isten felülrõl adott Krisztus Jézusban.
15. Akik tehát tökéletesek vagyunk, gondolkodjunk így mindnyájan; ha pedig valamiben másképp gondolkoztok, Isten azt is feltárja majd elõttetek.
16. Amire azonban már eljutottunk, aszerint járjuk utunkat.
17. Legyetek követõim, testvérek, és figyeljetek azokra, akik úgy élnek, ahogy példát adtunk nektek.
18. Mert sokan élnek úgy – sokszor mondtam nektek, és most is sírva mondom –, mint Krisztus keresztjének ellenségei.
19. Végük a pusztulás, istenük a hasuk, dicsekvésük az, ami a szégyenük, s a figyelmük földi dolgokra irányul.
20. A mi hazánk azonban a mennyekben van, ahonnan mint üdvözítõt várjuk az Úr Jézus Krisztust.
21. Õ átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi az õ dicsõséges testéhez, azzal az erõvel, amellyel hatalma alá vethet mindent.