1. Ne dicsekedjél a holnappal, hisz nem tudod, mit hoz az eljövendő nap!
2. Más dicsérjen téged, ne a saját szád, idegen valaki, és ne a saját ajkad!
3. Nehéz a kő, súlyos a homok, de mindegyiknél terhesebb a bosszúság a balga miatt.
4. Kegyetlen a harag és féktelen a dühöngés, de a féltékeny támadását ki állhatja ki?
5. Leplezetlen korholás többet ér eltitkolt szeretetnél.
6. Többet érnek sebek baráttól, mint álnok csókok ellenségtől.
7. Aki jóllakott, a lépes mézet is lábbal tapossa, az éhes pedig a keserűt is édesnek találja.
8. Mint a fészkéből elköltöző madár, olyan a férfi, aki elhagyja otthonát.
9. Olaj és tömjénillat gyönyörűség a szívnek, a barát jótanácsa pedig édesség a léleknek.
10. Ne hagyd el barátodat és atyád barátját, és ne menj testvéred házába nyomorúságod napján. Jobb a szomszéd a közelben, mint a testvér a távolban.
11. Tanulj bölcsességet, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhess az ócsárlónak.
12. Az élelmes meglátja a bajt, és elrejtőzik, a korlátoltak pedig tovább mennek, és kárt vallanak.
13. Csak vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, végy zálogot tőle idegenek miatt!
14. Aki társát már kora reggel nagy hangon áldja, hasonlít az átkozóhoz.
15. A beázott tető esős napon és a házsártos asszony hasonlók egymáshoz:
16. aki magánál tartja, szelet tartogat, és olaj után fog kiáltani a jobbja.
17. Vasat vassal élesítenek, és mindenki a társa személyét csiszolja.
18. Aki fügefát gondoz, gyümölcsét is élvezi, aki urának gondját viseli, annak megbecsülés jár érte.
19. Amint a vízben tükröződik a belenéző arca, úgy az emberek szíve is tárva van az okosak előtt.
20. Az alvilág és az enyészet nem tud jóllakni sohasem, az ember szeme is telhetetlen.
21. Az ezüstöt a tégely, az aranyat a kemence teszi próbára, a férfit pedig a száj, amely dicséri. Az igaztalannak szíve gonoszságot firtat, az igaznak szíve pedig tudást keres.
22. Zúzhatod az ostobát – akár a darát – mozsárban törővel, mégsem hagyja el a balgasága.
23. Törődjél aprómarhád állapotával, és tartsd szemmel nyájaidat,
24. mert a vagyon nem tart örökké, és a gazdagság nem száll nemzedékről nemzedékre.
25. Ha kihajt a rét, zöldell a fű, és begyűjtik a szénát a hegyekről,
26. a juhok megadják neked a ruhát, s a bakok árán szántót vehetsz,
27. a kecskék elegendő tejet adnak élelmedre és házi szükségedre, és szolgáló leányaid eledelére.