1. Karoljátok fel szeretettel azt, aki gyönge a hitben, de anélkül, hogy vitatkoznátok az eltérõ felfogásokról.
2. Van, aki hiszi, hogy mindent szabad ennie; aki pedig gyönge, az növényekkel táplálkozik.
3. Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik; és aki nem eszik, ne kárhoztassa azt, aki eszik. Hiszen Isten magáévá fogadta õt.
4. Ki vagy te, hogy kárhoztasd más szolgáját? Urának áll vagy bukik; bizonyára állni fog, mert Istennek van hatalma, hogy fenntartsa.
5. Van, aki különbséget tesz nap és nap között, más meg egyformán ítél meg minden napot: kövesse mindenki a maga meggyõzõdését.
6. Aki megtartja a napot, az Úrért tartja meg; s aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, mert hálát ad Istennek; és aki nem eszik, az Úrra való tekintetbõl nem eszik – s õ is hálát ad Istennek.
7. Hiszen egyikünk sem él önmagának, és egyikünk sem hal meg önmagának;
8. amíg élünk, az Úrnak élünk, s ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Akár élünk tehát, akár halunk, az Úré vagyunk.
9. Krisztus ugyanis azért halt meg és kelt életre, hogy a holtaknak is, az élõknek is Ura legyen.
10. Miért ítéled meg hát testvéredet? És te miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan odaállunk majd Krisztus ítélõszéke elé.
11. Mert írva van: »Életemre mondom – mondja az Úr –, minden térd meghajlik elõttem, és minden nyelv magasztalja Istent«.
12. Így tehát mindegyikünk magáról ad majd számot Istennek.
13. Ezért ne ítéljük el többé egymást, hanem inkább arra határozzátok el magatokat, hogy ne okozzatok a testvérnek megütközést vagy megbotránkozást!
14. Tudom, és meggyõzõdésem az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában; csak annak tisztátalan, aki tisztátalannak tartja.
15. De ha a testvéred elszomorodik az ételed miatt, akkor már nem a szeretetnek megfelelõen jársz el. Ne veszítsd el ételeddel azt, akiért Krisztus meghalt!
16. Ne káromolják azt a jót, amelyben részesültetek!
17. Isten országa ugyanis nem étel és nem ital dolga, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.
18. Aki ebben szolgál Krisztusnak, kedves az Isten elõtt, és dicséretes az emberek elõtt.
19. Azért tehát arra törekedjünk, ami békességre és egymás épülésére szolgál.
20. Ne rontsd le az étel miatt Isten mûvét! Minden tiszta ugyan, de ártalmára lesz annak az embernek, aki botránkozást okozva eszi.
21. Jobb, ha nem eszel húst és nem iszol bort, sem egyebet nem teszel, ami miatt testvéred megütközik.
22. A hitbõl eredõ meggyõzõdésed maradjon a tied Isten elõtt! Boldog, aki nem ítéli el magát azzal, amire elhatározza magát.
23. Akinek azonban kétségei vannak, és mégis eszik, ítéletet von magára, mert cselekvése nem származik meggyõzõdésbõl. Bûn tehát mindaz, ami nem történik hitbõl eredõ meggyõzõdésbõl.