1. És elôhozá a föld népe Joákházt a Jósiás fiát, és királylyá tette ôt atyja helyett Jeruzsálemben.
2. Huszonhárom esztendôs vala Jóákház, mikor uralkodni kezde, és három hónapig uralkodék Jeruzsálemben.
3. És letevé ôt Égyiptom királya Jeruzsálemben, és a földre adót vetett, száz talentom ezüstöt és egy talentom aranyat.
4. És Égyiptom királya Eliákimot az ô testvérét tette királylyá Júda és Jeruzsálem felett, megváltoztatván nevét Joákimra; Joákházt pedig az ô testvérét fogá és elvivé Nékó Égyiptomba.
5. Huszonöt esztendôs vala Joákim, mikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodék Jeruzsálemben; de gonoszul cselekedék az ùr elôtt, az ô Istene elôtt.
6. És feljöve ellene Nabukonodozor a babilóniai király, és kettôs békót vete lábaira, hogy Babilóniába vinné ôt.
7. Az ùr házában való edények egy részét is elvivé Nabukonodozor Babilóniába, és helyezteté azokat az ô templomába, Babilóniában.
8. Jóákimnak pedig többi dolgai és az ô útálatosságai, a melyeket cselekedett, s a melyek találtattak ô benne, ímé meg vannak írva az Izráel és Júda királyainak könyvében; és uralkodék helyette Joákin, az ô fia.
9. Nyolcz esztendôs korában kezdett uralkodni Joákin, és három hónapig és tíz napig uralkodék Jeruzsálemben; de ô is gonoszúl cselekedék az ùr elôtt.
10. Az esztendô fordultával pedig elkülde Nabukodonozor király, és elviteté ôt Babilóniába, az ùr házának drága edényeivel együtt, és királylyá tevé az ô testvérét Sédékiást Júda és Jeruzsálem felett.
11. Huszonegy esztendôs korában kezdett uralkodni Sédékiás, és uralkodék tizenegy esztendeig Jeruzsálemben.
12. És gonoszul cselekedék az ùr elôtt, az ô Istene elôtt, és nem alázta meg magát Jeremiás próféta elôtt, a ki az ùr képében szól vala néki.
13. Sôt még Nabukodonozor király ellen is pártot ütött, a ki ôt az Isten nevére megesküdtette vala, s makacscsá és önfejûvé lett, a helyett, hogy megtért volna az ùrhoz, Izráel Istenéhez.
14. Sôt még a papok fejedelmei és a nép is, mindnyájan szaporították a bûnt a pogányok minden undokságai szerint, és megfertôztették az ùr házát, a melyet megszentelt vala Jeruzsálemben.
15. És az ùr, az ô atyáiknak Istene elküldé hozzájok követeit jó idején, mert kedvez vala az ô népének és az ô lakhelyének.
16. De ôk az Isten követeit kigúnyolták, az ô beszédeit megvetették, és prófétáival gúnyt ûztek; míglen az ùrnak haragja felgerjede az ô népe ellen, s többé nem vala segítség.
17. És reájok hozá a Káldeusok királyát, a ki fegyverrel ölé meg ifjaikat az ô szent hajlékukban, s nem kedveze sem az ifjaknak és szûzeknek, sem a vén és elaggott embereknek, mindnyájokat kezébe adá.
18. És az Isten házának mindenféle edényeit, nagyokat, kicsinyeket, és az ùr házának kincseit, s a királynak és az ô vezéreinek kincseit, mindezeket Babilóniában viteté.
19. Az Isten házát meggyújták, Jeruzsálem kôfalait lerontották, palotáit mind elégeték tûzzel, és minden drágaságait elpusztították.
20. És a kik a fegyver elôl megmenekültek, azokat elhurczolta Babilóniába, és néki és fiainak szolgáivá lettek mindaddig, míg a persiai birodalom fel nem támadott;
21. Hogy beteljesedjék az ùrnak Jeremiás szája által mondott beszéde, míg lerójja a föld az ô szombatjait, mert az elpusztulás egész ideje alatt nyugovék, hogy betelnének a hetven esztendôk.
22. És Czírus persa király elsô esztendejében, hogy beteljesednék az ùrnak Jeremiás szája által mondott beszéde, az ùr felindítá Czírus persa király lelkét, és ô kihirdetteté az ô egész birodalmában, élôszóval és írásban is, mondván:
23. ìgy szól Czírus, a persa király: Az ùr, a mennynek Istene e föld minden országait nékem adta, és º parancsolta meg nékem, hogy építsek néki házat Jeruzsálemben, a mely Júdában van; valaki azért ti köztetek az ô népe közûl való, legyen vele az ùr, az ô Istene, és menjen fel.