1. Az éneklômesternek; Dávid zsoltára. (21:2) Uram, a te erôsségedben örül a király, és a te segítségedben felette örvendez.
2. (21:3) Szívének kivánságát megadtad néki; és ajkainak kérését nem tagadtad meg. Szela.
3. (21:4) Sôt eléje vitted javaidnak áldásait; szín-arany koronát tettél fejére.
4. (21:5) Életet kért tôled: adtál néki hosszú idôt, örökkévalót és végtelent.
5. (21:6) Nagy az ô dicsôsége a te segítséged által; fényt és méltóságot adtál reája.
6. (21:7) Sôt áldássá tetted ôt örökké, megvidámítottad ôt színed örömével.
7. (21:8) Bizony a király bízik az ùrban, és nem inog meg, mert vele a Magasságosnak kegyelme.
8. (21:9) Megtalálja kezed minden ellenségedet; jobbod megtalálja gyûlölôidet.
9. (21:10) Tüzes kemenczévé teszed ôket megjelenésed idején; az ùr az ô haragjában elnyeli ôket és tûz emészti meg ôket.
10. (21:11) Gyümölcsüket kiveszted, e földrôl, és magvokat az emberek fiai közûl.
11. (21:12) Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki;
12. (21:13) Mert meghátráltatod ôket, íved húrjait arczuknak feszíted.
13. (21:14) Emelkedjél fel Uram, a te erôddel, hadd énekeljünk, hadd zengedezzük hatalmadat!