2. A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
3. Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
4. Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
5. Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
6. Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
7. Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
8. Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
9. Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
10. Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
11. Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
12. Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
13. Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
14. Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
15. Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
16. Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
17. Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
18. Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
| 
