Zsoltárok, Chapter 64

1. Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.    2. Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet.    3. Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől.    4. A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserű beszédöket.    5. Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.    6. Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket?    7. Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.    8. De meglövi őket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.    9. És megejtik őket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki őket látja.    10. Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét. [ (Psalms 64:11) Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívűek. ]