1 Korintusi, Chapter 3

1. Én azonban, testvérek, nem beszélhettem nektek mint lelkieknek, hanem mint testieknek, mint kisdedeknek Krisztusban.    2. Tejet adtam nektek inni, nem szilárd eledelt, mert még nem bírtátok volna el. Sõt még most sem bírjátok el,    3. mert még testiek vagytok. Mert amikor köztetek féltékenység és viszály van, nem vagytok-e testiek, és nem viselkedtek-e emberi módon?    4. Amikor ugyanis azt mondja az egyik: »Én Pálé vagyok«, a másik pedig: »Én Apollóé«, vajon nem vagytok-e emberiek?    5. Vajon mi Apolló? Mi Pál? Szolgák, akik hitre vezettek titeket, mégpedig mindegyik úgy, ahogy az Úr megadta nekik.    6. Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést Isten adta.    7. Tehát sem az nem számít, aki ültet, sem az, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja.    8. Aki ültet, és aki öntöz, mind egy; mindegyikük a saját jutalmát nyeri majd el munkája szerint.    9. Mert Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.    10. Isten nekem adott kegyelme szerint, mint bölcs építõmester, alapot vetettem; más pedig arra épít. De mindenki ügyeljen, hogyan épít rá.    11. Mert a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot senki sem rakhat.    12. Ha pedig valaki az alapra aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, szalmát épít,    13. mindegyiknek a munkája nyilvánvaló lesz; ugyanis az a nap megmutatja, mivel az tûzben fog megnyilvánulni, s a tûz majd kipróbálja, hogy kinek-kinek milyen a munkája.    14. Az, akinek megmarad a munkája, amelyet ráépített, jutalmat nyer.    15. Az, akinek munkája elég, kárt vall; õ maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tûz által.    16. Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, és Isten Lelke lakik bennetek?    17. Azt pedig, aki Isten templomát lerombolja, lerombolja az Isten. Mert Isten temploma szent, s ti vagytok az.    18. Senki se ámítsa önmagát. Aki közületek bölcsnek véli magát ezen a világon, legyen oktalanná, hogy bölcs lehessen.    19. Mert e világ bölcsessége oktalanság Isten elõtt. Írva van ugyanis: »Megfogja a bölcseket ravaszságukban«.    20. Továbbá: »Az Úr tudja a bölcsek gondolatairól, hogy hiábavalók«.    21. Senki se dicsekedjék tehát emberekkel. Mert minden a tietek,    22. akár Pál, akár Apolló, akár Kéfás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelenvalók, akár a jövendõk: minden a tietek,    23. ti pedig Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené.