1. Nem vagyok-e szabad? Nem vagyok-e apostol? Nem láttam-e Jézust, a mi Urunkat? Nem az én mûvem vagytok-e ti az Úrban?
2. Ha másoknak nem is volnék apostola, nektek bizony az vagyok; mert az én apostolságom pecsétje ti vagytok az Úrban.
3. Ez az én védekezésem azok elõtt, akik kérdõre vonnak engem.
4. Vajon nincs jogunk enni és inni?
5. Vajon nincs jogunk asszonytestvért magunkkal vinni, mint a többi apostol, az Úr testvérei és Kéfás?
6. Vagy csak nekem és Barnabásnak nincs jogunk arra, hogy ne dolgozzunk?
7. Ki katonáskodik a saját zsoldján? Ki ültet szõlõt, és nem eszik annak gyümölcsébõl? Vagy ki legeltet nyájat, és nem élvezi a nyáj tejét?
8. Vajon emberi módon mondom ezeket? Nem ugyanezt mondja a törvény is?
9. Mert írva van Mózes törvényében: »Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!« Vajon az ökrökre van gondja Istennek?
10. Nem inkább miértünk mondja ezt? Bizony, értünk írták meg ezt, hogy aki szánt, reménységben szántson, és aki csépel, abban a reményben csépeljen, hogy része lesz a termésben.
11. Ha mi lelki javakat vetettünk nektek, nagy dolog-e, ha anyagi javaitokat aratjuk?
12. Ha mások részesülnek a ti javaitokból, miért nem sokkal inkább mi? De nem éltünk ezzel a hatalommal, hanem mindent eltûrünk, hogy akadályt ne állítsunk Krisztus evangéliuma elé.
13. Nem tudjátok, hogy akik a templomi szolgálatokat végzik, a szentélybõl származó dolgokat eszik? És akik az oltárnál szolgálnak, az oltárról részesednek?
14. Éppen így rendelte az Úr is azok számára, akik az evangéliumot hirdetik, hogy az evangéliumból éljenek.
15. Én azonban ezek közül semmivel sem éltem. De nem azért írtam le mindezt, hogy a jövõben így bánjatok velem! Inkább meghalnék! Senki sem fogja semmissé tenni ezt az én dicsekvésemet!
16. Mert ha hirdetem az evangéliumot, nincs miért dicsekednem, hiszen kényszer alatt vagyok. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot!
17. Mert ha a magam akaratából tenném ezt, fizetségre tarthatnék igényt. De ha nem a magam akaratából teszem, akkor sáfársággal vagyok megbízva.
18. Mi tehát az én fizetségem? Az, hogy az evangélium hirdetésekor ingyen adom az evangéliumot, és nem élek vissza az evangéliumból eredõ hatalmammal.
19. Mert én, bár mindenkitõl független voltam, mindenki szolgájává tettem magam, hogy minél többeket nyerjek meg.
20. A zsidóknak olyan lettem, mint zsidó, hogy megnyerjem a zsidókat; a törvény alatt levõknek, mintha a törvény alatt volnék – bár én magam nem vagyok a törvény alatt –, hogy a törvény alatt levõket megnyerjem;
21. a törvény nélkül levõknek, mintha a törvény nélkül volnék – bár nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye alatt élek –, hogy megnyerjem a törvény nélkül levõket.
22. A gyöngéknek gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket; mindenkinek mindene lettem, hogy egyeseket megmentsek.
23. Mindent az evangéliumért teszek, hogy nekem is részem legyen benne.
24. Nem tudjátok, hogy akik a versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a díjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek!
25. Az pedig, aki részt vesz a versenyben, mindentõl tartózkodik: õk azért, hogy hervatag koszorút nyerjenek, mi pedig, hogy hervadhatatlant.
26. Futok tehát, és nem csak vaktában; mérem az ökölcsapásokat, s nem csak úgy, a levegõbe csapkodva;
27. hanem sanyargatom a testemet és szolgaságba vetem, nehogy, míg másokat tanítok, magam elvetésre méltó legyek.
| 
