1. Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.
2. Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.
3. Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.
4. Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.
5. Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.
6. Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!
7. A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.
8. »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«
9. Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.
10. Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!
11. Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.
12. Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.
13. Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!
14. A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.
15. Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.
16. Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!
17. Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!
18. Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.
19. A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.
20. Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.
21. Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,
22. hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.
23. Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,
24. még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?
25. Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.
26. Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.
27. Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,
28. amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!
29. Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.
|