1. Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával, akit nem bánt gond bűn miatt!
2. Boldog, akinek nem aggódik lelke, és akit nem hagyott el reménye.
3. A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát; mire jó az arany az irigy embernek?
4. Aki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, másnak gyűjti azt; vagyonában idegen dúskál majd.
5. Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz? Bizony, nem talál gyönyörűséget javaiban!
6. Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy, galádsága bérét magával hordozza!
7. Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva, és végül mégis csak elárulja galádságát.
8. Gonosz az, akinek irigy a szeme, aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét.
9. A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal, nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét.
10. A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel, szűkölködik és bánkódik asztalánál.
11. Fiam! Ha van miből, tégy jót magaddal, és mutass be méltó áldozatokat Istennek!
12. Gondolj arra, hogy a halál el nem marad, hiszen ismered az alvilág törvényét, mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni!
13. Tégy jót barátoddal még halálod előtt, erődhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek!
14. Ne vond meg magadtól a jó napot, s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból!
15. Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét, és sorsvetésre hagyod, amit szereztél!
16. Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet!
17. Halálod előtt cselekedj igazságot, mert nem lehet ételt lelni az alvilágban.
18. Minden test elfonnyad, mint a fű, mint a fakadó levél a zöldellő fán:
19. az egyik kihajt, a másik lehull. Ilyen a húsból és vérből való nemzedék: az egyik bevégzi, a másik születik.
20. Minden romlandó alkotás tönkremegy végül, és alkotója nyomon követi;
21. de elismerést nyer minden kiváló alkotás, és alkotója megbecsülésben részesül miatta.
22. Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága fölött elmélkedik, és okosan fürkészi Isten gondviselését;
23. aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait, és megérti annak titkait; aki utánajár, mint a nyomkereső, és megmarad útjain;
24. aki betekint ablakán, és ajtajánál hallgatózik,
25. aki a háza mellé telepszik, és sátra cövekét a falához erősíti, aki mellette üti fel sátrát, és örökre megszáll szép hajlékában;
26. aki a lombja közé rejti fiókáit, és az ágain tölti éjjelét;
27. aki az árnyékában lel menedéket a hőség elől, és oltalmában megpihen.
| 
