1. Isten az embert földből teremtette, a maga képére alkotta,
2. és úgy rendelte, hogy ismét azzá változzék. Felruházta őt a magáéhoz hasonló erővel,
3. meghatározta napjai számát és idejét, s uralmat adott neki minden fölött a földön.
4. Félelmetessé tette őt minden élő előtt, hogy uralkodjék az állatokon és a madarakon.
5. Hozzá hasonló segítőt teremtett belőle, és adott nekik megfontolást és nyelvet, szemet és fület, szívet adott nekik a gondolkodásra, és betöltötte őket bölcs okossággal.
6. A szellem tudásával látta el őket, értelemmel töltötte be szívüket, és megmutatta nekik, mi a rossz és mi a jó.
7. Szemét a szívükbe helyezte, hogy megmutassa nekik művei nagyságát,
8. ők pedig magasztalják a szent nevet, dicsekedjenek csodáival, és beszéljék el művei nagyságát.
9. Ezenfelül tudást adott nekik, s az élet törvényét adta nekik örökrészül.
10. Örök szövetségre lépett velük, kijelentette nekik a jogot és az ő törvényeit.
11. Látta szemük az ő dicső fenségét, és hallgatta fülük az ő fölséges hangját. Azt mondta nekik: »Óvjátok magatokat minden gonosztól!«
12. És parancsokat adott nekik, mindenkinek a társára nézve.
13. Útjaik előtte vannak mindenkor, és nincsenek elrejtve szeme elől.
14. Fejedelmet rendelt minden nép fölé,
15. de Izrael az Úrnak lett nyilvánvaló örökrésze.
16. Minden tettük úgy áll Isten színe előtt, mint a nap, és szeme folyton útjaikat nézi.
17. Nincsenek elrejtve bűnös szövetségeik, és minden bűnük az Úr előtt van.
18. Olyan előtte a férfi alamizsnája, mint a pecsétgyűrű, s úgy őrzi az ember jótettét, mint a szeme fényét.
19. Később pedig felkel és jutalmat oszt mindegyiküknek a fejére, és van, akit elvisz a föld mélyébe.
20. A bűnbánóknak azonban utat ad az igazsághoz; bátorítja a csüggedőket, s az igazság sorsát rendeli nekik.
21. Térj az Úrhoz, és hagyd el bűneidet,
22. könyörögj az Úr színe előtt, és kisebbítsd a botlást!
23. Térj az Úrhoz, hagyj fel törvénysértéseddel, és gyűlöld mindenek fölött az utálatosságot!
24. Ismerd meg Isten törvényét és parancsait, légy állandó megszabott hivatásodban: a fölséges Isten imádásában;
25. tarts a szent nemzetséggel, azokkal, akik élnek és magasztalják Istent!
26. Ne légy megrögzött az istentelenek tévedésében! Halálod előtt mondj dicséretet, mert a halott számára a dicséret semmivé foszlik.
27. Még életedben zengj dicséretet, amíg élsz és virulsz, dicsőítsd és magasztald Istent, és dicsekedj az ő irgalmasságával!
28. Mily nagy az Úrnak irgalmassága, és irgalma azokhoz, akik hozzá térnek!
29. Mert nem lehet meg minden az emberekben, hisz az ember fia nem halhatatlan, és hiú gonoszságban tetszeleg.
30. Mi fényesebb a napnál? S az mégis elsötétül! Van-e haszontalanabb, mint amit hús és vér kigondol? De el is veszi büntetését!
31. Ügyel ő még a magas mennynek seregére is, az emberek pedig mindannyian csak por és hamu!
| 
