1. Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
2. »Emberfia, mondjad Tírusz fejedelmének: Így szól az Úr Isten: Mivel szíved felfuvalkodott, és azt mondtad: `Isten vagyok én, isteni széken ülök a tenger szívében' – holott ember vagy és nem isten – és szívedet olyanná tetted, mint egy isten szíve,
3. íme, bölcsebb vagy te Dánielnél, semmi titok sincsen rejtve előtted.
4. Bölcsességeddel és okosságoddal hatalmat szereztél magadnak, aranyat és ezüstöt halmoztál föl kincstáraidban.
5. Nagy bölcsességeddel és kereskedéseddel megnövelted hatalmadat, és szíved felfuvalkodott hatalmad miatt.
6. Ezért így szól az Úr Isten: Mivel szíved felfuvalkodott mint valami isten szíve,
7. azért íme, én idegeneket hozok rád, a nemzetek legerősebbjeit; kirántják kardjukat bölcsességed szépsége ellen, és megszentségtelenítik dicsőségedet.
8. Megölnek és lerántanak téged, és mint akiket meggyilkolnak, Úgy halsz meg a tenger szívében.
9. Vajon mondod-e majd gyilkosaid előtt is: `Isten vagyok én' – holott ember vagy és nem isten, gyilkosaid kezében?
10. Úgy fogsz meghalni, mint a körülmetéletlenek, idegenek keze által, mert én szóltam« – mondja az Úr Isten!
11. Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: »Emberfia, zengj gyászéneket Tírusz királya fölött,
12. és mondd neki: Így szól az Úr Isten: Te, a hasonlatosság pecsétje, bölcsességgel teljes és tökéletes szépségű!
13. Isten paradicsomának gyönyörűségében voltál, csupa drágakő volt a ruházatod: karneol, topáz és jáspis, krizolit, ónix és berill, zafír, rubin és smaragd; aranyból készült díszes ékszered, és áttört ékességed már készen volt teremtésed napján.
14. Te kiterjesztett szárnyú és oltalmazó kerub! Isten szent hegyére helyeztelek, tüzes kövek között járkáltál.
15. Tökéletes voltál útjaidon teremtésed napja óta, míg gonoszságot nem találtam benned.
16. Mivel gazdag kereskedést űztél, gonoszsággal telt el bensőd és vétkeztél; azért levetettelek az Isten hegyéről, és romlásba taszítottalak a tüzes kövek közül, te oltalmazó kerub!
17. Ékességed miatt felfuvalkodott a szíved, szépséged miatt elvesztetted bölcsességedet; a földre vetettelek, királyok színe elé tettelek, hogy szemléljenek téged.
18. Sok gonosz tetteddel, kereskedésed becstelenségével meggyaláztad szentségedet; ezért tüzet támasztok benned, hogy megemésszen téged, és hamuvá teszlek a földön mindazok előtt, akik látnak téged.
19. Mindazok, akik látnak téged a nemzetek között, megborzadnak miattad; semmivé lettél, és nem leszel soha többé!«
20. Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
21. »Emberfia, fordítsd arcodat Szidon ellen, jövendölj ellene,
22. és mondjad: Így szól az Úr Isten: Íme, ellened fordulok, Szidon, és megdicsőítem magamat benned; és megtudják, hogy én vagyok az Úr, amikor végrehajtom rajta az ítéletet, és nyilvánvalóvá lesz rajta szentségem.
23. Döghalált és vért bocsátok rá az ő utcáin; kard által hullanak el benne a megöltek körös-körül, és megtudják, hogy én vagyok az Úr!
24. Akkor Izrael házának nem lesz többé keserítő botránya és fájdalmat okozó tövise egyetlen ellenségétől sem; és megtudják, hogy én vagyok az Úr Isten.
25. Így szól az Úr Isten: Amikor majd egybegyűjtöm Izrael házát a népek közül, amelyek közé szétszórtam őket, nyilvánvalóvá lesz rajtuk szentségem a nemzetek előtt. A saját országukban fognak lakni, amelyet szolgámnak, Jákobnak adtam.
26. Biztonságban laknak ott, házakat építenek, szőlőt ültetnek és békében laknak, amikor végrehajtom az ítéletet valamennyi ellenségükön körös-körül; és megtudják majd, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenük!« A fáraó és Egyiptom ellen: 29,1-32,32
| 
