1 Mózes, Chapter 14

1. Történt pedig abban az időben, hogy Amráfel, Sineár királya, és Áriok, Ellaszár királya, és Kedorlaomer, az elamiták királya, és Tádál, a nemzetek királya    2. háborút indítottak Bára, Szodoma királya, és Bersa, Gomorra királya, és Sineáb, Adáma királya, és Semeber, Ceboim királya, és Bála – azaz Coár – királya ellen.    3. Az utóbbiak mind a Sziddím völgyben gyűltek össze, amely most a Sós-tenger.    4. Tizenkét esztendeig szolgáltak u­gyanis Kedorlaomernek, de a tizenharmadik esztendőben elpártoltak tőle.    5. A tizennegyedik esztendőben eljött tehát Kedorlaomer, és a királyok, akik vele voltak, és megverték a refaitákat Astarót-Karnaimban, a szúszitákat Hámban, az emitákat Sáve-Kirjátaimban,    6. és a horitákat a Szeír hegységben, egészen a Párán síkságig, amely a pusztánál van.    7. Azután visszafordultak, és elmentek a Mispát forráshoz – azaz Kádeshez –, s elpusztították az a­ma­lekiták egész földjét, valamint az amoritákat, akik Hacacon-Támárban laktak.    8. Kivonult erre Szodoma királya, Gomorra királya, Adáma királya, Ceboim királya, valamint Bála – azaz Coár – királya, és csatasorba álltak a Sziddím völgyben ellenük,    9. vagyis Kedorlaomer, az elamiták királya, Tádál, a nemzetek királya, Amráfel, Sineár királya és Áriok, Ellaszár királya ellen: négy király öt ellen.    10. A Sziddím völgynek sok aszfaltgödre volt, és amikor megfutamodott a szodomai és a gomorrai király, beleestek ezekbe, a többiek pedig felmenekültek a hegységbe.    11. Erre azok elvitték Szodoma és Gomorra minden vagyonát és minden eleségét, és elvonultak.    12. Elvitték vagyonával e­gyütt Lótot is, Ábrám testvérének fiát, aki Szodomában lakott.    13. De íme, egy menekült hírt vitt erről a héber Ábrámnak, aki akkor az amorita Mamrénak, Eskol testvérének és Áner test­vérének a Tölgyénél lakott; ezek u­gyanis szövetségben voltak Ábrámmal.    14. Amikor Ábrám meghallotta ezt, azt ugyanis, hogy a testvére, Lót fogságba e­sett, felsorakoztatta háromszázti­zen­nyolc nála született, ügyes rabszolgáját, és utánukment Dánig.    15. Majd elosztotta embereit, éjszaka rájuk rontott, megverte, és egészen Hóbáig kergette őket, amely Damaszkusztól balra fekszik.    16. Visszahozta az egész vagyont és Lótot, a testvérét vagyonával együtt, valamint az asszonyokat és a népet.    17. Amikor aztán Kedorlaomer és a vele lévő királyok leverése után visszafelé tartott, kiment eléje Szodoma királya a Sáve völgybe, azaz a Király-völgybe.    18. Melkizedek, Szálem királya pedig kenyeret és bort hozott eléje, mert a fölséges Isten papja volt.    19. Megáldotta őt, és így szólt: »Áldja meg Ábrámot a fölséges Isten, aki az eget és földet teremtette,    20. és áldott legyen a fölséges Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet!« Erre ő tizedet adott neki mindenből.    21. Szodoma királya pedig azt mondta Ábrámnak: »Az embereket add ide nekem, a többit tartsd meg magadnak!«    22. Ő azonban azt felelte neki: »Kezemet az Úrhoz, a felséges Istenhez emelem, aki az ég és a föld Alkotója,    23. hogy még egy szál fonalat vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, ami a tiéd, hogy azt ne mondjad: `én tettem gazdaggá Ábrámot' –    24. kivéve azt, amit a legények megettek, és a velem jött embereknek, Ánernek, Eskolnak és Mamrénak a részét: ők kapják meg a részüket!«