1. Mert ez a Melkizedek, Szálem királya, a fölséges Isten papja, aki Ábrahámnak eléje ment, amikor az a királyok legyõzése után visszatért, megáldotta õt.
2. Ábrahám tizedet adott neki mindenbõl. A neve elõszöris azt jelenti, hogy az igazságosság királya, azután pedig Szálem királya, azaz a békesség királya;
3. apa nélkül, anya nélkül, nemzetségtábla nélkül jelent meg; mivel sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs, hasonló Isten Fiához, és pap marad mindörökké.
4. Nézzétek tehát, milyen nagy az, akinek a zsákmány legjavából Ábrahám pátriárka tizedet is adott!
5. Azoknak, akik Lévi fiai közül nyerik el a papságot, parancsuk van arra, hogy a törvény szerint tizedet szedjenek a néptõl, azaz testvéreiktõl, noha azok is Ábrahám testébõl származtak;
6. az viszont, aki nem tartozik õseik közé, tizedet szedett Ábrahámtól, és megáldotta azt, aki az ígéreteket kapta.
7. Márpedig nem kétséges, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.
8. Itt halandó emberek szednek tizedet, ott viszont az, akirõl a tanúság szól, hogy él.
9. Úgy is lehet mondani, hogy Ábrahám által Lévi is, aki beszedi a tizedet, megfizette a tizedet;
10. mert még atyjának testében volt, amikor Melkizedek kiment eléje.
11. Ha tehát a tökéletességet a leviták papsága jelentette volna – a nép ugyanis õalattuk kapta a törvényt –, mi szükség lett volna arra, hogy Melkizedek rendje szerint más pap támadjon, aki nem Áron rendje szerint való?
12. Mert ha megváltozik a papság, szükséges, hogy a törvény is megváltozzék.
13. Akirõl ugyanis mindezt mondják, más törzsbõl való, amelybõl senki sem szolgált az oltárnál.
14. Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júda törzsébõl származott, s erre a törzsre vonatkozóan papokról semmit sem mondott Mózes.
15. Ez még inkább nyilvánvaló, ha Melkizedekhez hasonló más pap támad,
16. aki nem a testi parancs törvénye szerint lett azzá, hanem az örök élet ereje szerint.
17. Mert így szól a tanúságtétel: »Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint«.
18. Egy korábbi törvény megszüntetése annak erõtlensége és használhatatlansága miatt történik.
19. A törvény ugyanis nem vezetett el senkit a tökéletességre, csak bevezetése volt egy jobb reménynek, amely által Istenhez közeledünk.
20. S amennyiben ez nem eskü nélkül történt – mások ugyan eskü nélkül lettek papokká,
21. ez pedig annak esküje által, aki így szólt hozzá: »Megesküdött az Úr és nem bánta meg: Te pap vagy mindörökké« –,
22. annyiban jobb szövetségnek lett kezese Jézus.
23. S míg azok többen lettek papokká, mert a halál miatt nem maradhattak meg,
24. neki, mivel örökre megmarad, örökkévaló a papsága.
25. Így örökre üdvözítheti is azokat, akik általa Istenhez közelednek, hisz mindenkor él, hogy értük közbenjárjon. Krisztus, a tökéletes főpap
26. Illõ volt ugyanis, hogy ilyen fõpapunk legyen: szent, ártatlan, szeplõtlen, a bûnösöktõl elkülönített, és fölségesebb az egeknél;
27. akinek nincs arra szüksége, hogy mint a papok, minden nap elõször a saját vétkeikért mutasson be áldozatot, azután a nép vétkeiért, mert õ ezt egyszer s mindenkorra megtette, amikor önmagát feláldozta.
28. A törvény ugyanis gyarló embereket rendelt papokká; az eskü szava pedig, amely a törvény után jött, az örökké tökéletes Fiút.
| 
