1. Mert íme, az Úr, a Seregek Ura megfosztja Jeruzsálemet és Júdát a támasztól és oltalomtól, minden támasztól, amit a kenyér jelent, és minden segítségtől, amit a víz nyújt.
2. Elveszi tőle a hőst és a harcost, a bírót és a prófétát, a jóst és az öreget,
3. ötven ember parancsnokát és a tekintélyest, a tanácsadót, a bölcs mestert és a gyógyításhoz értőt.
4. Ifjakat teszek fejedelmeikké, és gyermekek uralkodnak majd rajtuk.
5. Szorongatja a nép között egyik ember a másikat, mindenki a társát: rátámad az ifjú az öregre, s az alacsonyrendű a tekintélyesre.
6. Az egyik megragadja testvérét, aki atyja házából való: »Neked még van ruhád, légy a fejedelmünk, és e romhalmaz legyen a te kezed alatt!«,
7. az így kiált majd azon a napon: »Nem leszek én orvosa másnak, hiszen az én házamban sincsen sem kenyér, sem ruha; ne tegyetek engem a nép fejedelmévé!«
8. Mert elbukik Jeruzsálem, és Júda elesik, mivel szavuk és tetteik az Úr ellen irányulnak, hogy szembeszegüljenek dicsőséges szemével.
9. Arcátlanságuk vádolja őket, és vétküket, mint Szodoma, hirdetik, nem titkolják. Jaj nekik, mert meglakolnak a gonoszságért!
10. Nyugtassátok meg az igazat: »Jól van!«, mert tettei gyümölcsét fogja enni.
11. Jaj a gonosznak! Rosszul jár, mert keze tetteihez mérten lesz fizetsége.
12. Népemet gyermekek sanyargatják, és asszonyok uralkodnak rajta. Én népem! Vezetőid tévútra visznek, és lépteid útját megzavarják.
13. Ám az Úr felkel, hogy pereljen, feláll, hogy megítélje a népeket.
14. Az Úr ítéletre száll népe véneivel és fejedelmeivel: »Ti feldúltátok a szőlőt, szegénytől rabolt holmi van házaitokban.
15. Miért zúzzátok össze népemet, és töritek össze a szegények arcát?« – mondja az Úr, a Seregek Istene.
16. Így szól az Úr: »Mivel felfuvalkodtak Sion leányai, nyakukat nyújtogatva és szemükkel kacsingatva járnak, tipegve lépegetnek, és lábpereceikkel csörögnek,
17. azért kopasszá teszi az Úr Sion leányainak feje tetejét, és halántékukat felfedi az Úr.«
18. Azon a napon majd elveszi az Úr a díszeket: a lábpereceket és a nyakláncokat,
19. a holdacskákat és a fülbevalókat, a karpereceket és a fátylakat,
20. a hajdíszeket és a lábkarikákat, az öveket, az illatszertartókat és a varázsszobrokat,
21. a gyűrűket és az orrkarikákat,
22. a díszes ruhákat és a palástokat, a vállkendőket és az erszényeket,
23. a tükröket és a gyolcsokat, a fejkötőket és a lepleket.
24. És lesz a balzsamillat helyett büdösség, az öv helyett kötél, a bodorított haj helyett kopaszság, a díszöltözet helyett zsákruha és a szépség helyett szégyenbélyeg.
25. Embereid a kardtól hullanak el, és hőseid a harcban.
26. Szomorkodnak és gyászolnak majd városkapui, ő pedig kifosztva ül a földön.
| 
