1. Erre Jób így válaszolt:
2. »Tehát csak ti vagytok-e emberek, és veletek kihal a bölcsesség?
3. Nekem is van eszem, úgy mint nektek; nem is vagyok nálatok alábbvaló, mert ki nem tudja azt, amit ti tudtok?
4. Kikacagja a saját barátja azt, aki Istenhez kiáltott és meghallgatást talált! Kinevetik az igaz jámborságát!
5. A balsorsnak megvetés jár! – gondolja a jómódban élő; rúgás vár azokra, akiknek lába megingott.
6. Bőséget élveznek a garázdák sátrai, és bizton vannak, akik Istent ingerlik, holott ő adott mindent kezükbe.
7. Kérdezd meg csak a barmokat, és megtanítanak, az ég madarait, majd megjelentik neked,
8. szólj a földnek, és elmondja neked, s elbeszélik a tenger halai.
9. Ki ne tudná mindezek közül, hogy ezeket az Úr keze alkotta.
10. Az ő kezében van minden élőlény párája és minden emberi testnek lelke!
11. Nemde a szavakat a fül vizsgálja, miként az ízt a falatozó ínye!
12. `A vénekben lakozik a bölcsesség, s a hosszú életben az okosság'.
13. De Nála van a bölcsesség és az erő, övé a tanács és az okosság.
14. Ha ő leront, nincs aki felépítsen, ha valakit elzár, nincs aki szabadon bocsássa.
15. Ha visszatartja a vizeket, minden elszárad, ha elereszti őket, feldúlják a földet.
16. Nála van az erő és az előrelátás, ismeri a csalót s a megcsaltat egyaránt;
17. balga végre viszi a tanácsadókat, és elveszi a bírák eszét;
18. feloldja a királyok övét, és kötelet fon derekukra;
19. papokat elhurcol dicstelenül, és kiforgatja a hatalmasokat.
20. Elváltoztatja az igazmondók ajkát, és elveszi az öregek eszét.
21. Gyalázatot áraszt a fejedelmekre, és felemeli az elnyomottakat.
22. Elveszi mélységes dolgokról a sötétség leplét, és napvilágra hozza a halál árnyékát;
23. naggyá tesz népeket és romlást hoz rájuk, a bukottakat pedig talpra állítja;
24. megfosztja a belátástól a föld népének vezéreit, megtéveszti őket, hogy hiába bolyongjanak járatlan úton;
25. tapogatnak a sötétben, világosság nélkül, támolyogni engedi őket, mint a részegeket.
| 
