1. És felelt a naámai Szófár, és ezt mondta:
2. »Azért hajszolja bennem egyik gondolat a másikat, és csapong elmém ide s tova,
3. mert csúfságomra szolgáló kitanítást hallok, és értelmes lelkem válaszra késztet.
4. Tudom azt, hogy régtől fogva, mióta az embert a földre helyezték,
5. az istentelenek ujjongása rövid, s a gonosznak öröme csak egy pillanat:
6. emelkedjék bár gőgje akár az égig, érje bár feje a felhőket,
7. tönkremegy végképp, mint a trágya, s akik látták őt, kérdik: `Hová lett?'
8. Elszáll, mint az álom, és nem lehet megtalálni, eltűnik, mint az éjjeli látomás.
9. A szem, amely nézte, nem látja többé, és helye nem látja őt viszont.
10. Fiai szegénységben senyvednek, és keze visszaadja vagyonát;
11. csontjai telve vannak ifjúsága bűneivel, pihenni térnek vele a porba.
12. Ha szájában édes ízt hagy is a gonoszság, és azt nyelve alá rejti,
13. óvja, el nem hagyja és ínyén visszatartja:
14. étke beleiben elváltozik, áspisok mérgévé lesz bensejében;
15. a vagyont, amelyet elnyelt, ki kell hánynia, kihajtja azt Isten a gyomrából;
16. áspisok mérgét szívja magába, vipera nyelve öli meg őt.
17. Nem legelteti szemét folyóvíz csermelyein, mézzel, vajjal folyó patakokon.
18. Visszaadja, amit fáradsággal szerzett, le nem nyelheti; nem örvendhet annak, hogy sokat szerzett.
19. Mivel megrontotta és kifosztotta a szegényeket, mert házat harácsolt, amelyet nem épített,
20. mivel gyomra nem tudott betelni, meg nem tarthatja, ha megvan, amit kívánt.
21. Nem maradt semmi sem, mit fel nem falt, ezért semmi sem marad meg javaiból.
22. Bőség közepette szűkölködik és nyugtalan, rátör minden fájdalom.
23. Amikor gyomrát megtölteni készül, elküldi ellene haragja tüzét, hadait zúdítja rá;
24. menekül a vasfegyver elől, és belerohan a rézíjba.
25. Lövedék hatol át hátán, és villogó penge járja át epéjét. Rémület jön el rá;
26. teljes sötétség van számára eltéve, tűz emészti meg, amelyet nem ember élesztett; bajba jut, aki sátrában marad.
27. Bűnét napvilágra hozza az ég, s a föld ellene támad.
28. Tárva áll házának gazdagsága, elragadják azt Isten haragja napján.
29. Ez a gonosz ember fizetése Istentől, s a beszédéért járó örökrész az Úrtól.«
| 
