1. Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.
2. És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?
3. Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!
4. Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?
5. Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?
6. Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!
7. Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?
8. Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!
9. Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?
10. Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!
11. Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,
12. tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.
13. Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?
14. Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?
15. Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?
16. Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?
17. Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?
18. – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –
19. Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,
20. és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?
21. Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?
22. Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!
23. Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.
24. Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!
25. Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?
26. Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?
27. És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?
28. Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!
29. Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?
30. Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.
31. Nem mondták-e sátram lakói: `Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?'
32. – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –
33. Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?
34. Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?
35. Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,
36. hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!
37. Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!
38. Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?
39. Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?
40. Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.
| 
