Jóel, Chapter 4

1. Mert íme, azokban a napokban és abban az időben, amikor majd jóra fordítom Júda és Jeruzsálem sorsát,    2. összegyűjtöm az összes nemzetet, leviszem őket Jozafát völgyébe, s ott perbe szállok velük népemért, és örökségemért, Izraelért: mert szétszórták a nemzetek között, és szétosztották földemet,    3. és sorsot vetettek népem fölött, és odaadták a fiút, parázna nőért cserébe, s eladták a leányt borért, hogy igyanak.    4. Mi közünk egymáshoz, Tírusz és Szidon, s a filiszteusok minden tartománya? Vajon bosszút akartok-e állni rajtam? Ha pedig bosszút akartok állni rajtam, csakhamar visszafordítom szándékotokat a saját fejetekre!    5. Hiszen ti aranyomat és ezüstömet elvittétek, és kincseimet meg ékességeimet bevittétek templomaitokba.    6. Júda fiait meg Jeruzsálem fiait eladtátok a görögök fiainak, hogy messzire vigyétek őket határaiktól.    7. Íme, én visszahívom őket azokról a helyekről, ahová eladtátok őket, és fejetekre hárítom gonoszságotokat.    8. És fiaitokat meg leányaitokat Júda fiainak kezébe adom, és eladják őket Sába lakóinak, a távoli nemzetnek – mert az Úr szólt.    9. Hirdessétek ezt fennszóval a nemzetek között, hirdessetek szent háborút; serkentsétek fel a hősöket, jöjjenek elő, jöjjenek fel mind a harcosok!    10. Verjétek ekevasaitokat kardokká, és kapáitokat lándzsákká; mondja az erőtlen is: »Hős vagyok!«    11. Törjetek elő és jöjjetek el, ti nemzetek mindnyájan körös-körül, és gyűljetek egybe: vezesd elő, Uram, vitézeidet!    12. Keljenek fel, jöjjenek fel a nemzetek Jozafát völgyébe, mert ott ülök ítéletet körös-körül minden nemzet felett.    13. Eresszétek neki a sarlót, mert megérett a vetés; jöjjetek, jöjjetek taposni, mert tele van a sajtó, túláradnak a sajtók, mivel megsokasodott az ő gonoszságuk.    14. Népek népek után jelennek meg a Döntés völgyében, mert közel van az Úr napja a Döntés völgyében!    15. Nap és hold elsötétednek, és a csillagok visszatartják fényüket.    16. És bömböl az Úr Sionról, és hallatja szavát Jeruzsálemből; és megrendül az ég és a föld, de népének menedék az Úr, és Izrael fiainak erősség.    17. Akkor majd megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki szent hegyemen, a Sionon lakom; és Jeruzsálem szent lesz, és idegenek nem vonulnak át többé rajta.    18. És azon a napon a hegyek édes musttól csepegnek, s a halmokon tej folyik. Júda minden patakjában víz ömlik, forrás fakad az Úr házából, és megöntözi a Tövisek völgyét.    19. Egyiptom pusztasággá lesz, és Edom kietlen sivataggá, mert gonoszságot cselekedtek Júda fiai ellen, és ártatlan vért ontottak földjükön.    20. De lakott lesz majd Júda mindörökké, és Jeruzsálem nemzedékről-nemzedékre.    21. Megbosszulom vérüket, nem hagyom büntetés nélkül. És az Úr majd a Sionon lakik.