1. Miután Jézus ezeket elmondta, kiment tanítványaival a Kedron patakon túlra, ahol volt egy kert; oda ment be õ és a tanítványai.
2. Ismerte azt a helyet Júdás is, aki elárulta õt, mert Jézus gyakran járt oda tanítványaival.
3. Júdás tehát, miután magához vett egy szakasz katonát, s a fõpapoktól és a farizeusoktól poroszlókat, odament lámpásokkal, fáklyákkal és fegyverekkel.
4. Jézus pedig, aki tudott mindent, ami várt rá, eléjük ment, és megkérdezte tõlük: »Kit kerestek?«
5. Azt felelték neki: »A Názáreti Jézust.« Õ azt mondta nekik: »Én vagyok.« Ott állt velük Júdás is, aki elárulta õt.
6. Amikor azt mondta nekik: »Én vagyok«, meghátráltak és a földre estek.
7. Erre ismét megkérdezte õket: »Kit kerestek?« Azok pedig azt mondták: »A Názáreti Jézust.«
8. Jézus megismételte: »Mondtam nektek: Én vagyok! Ha tehát engem kerestek, hagyjátok ezeket elmenni!«
9. Be kellett teljesednie az igének, amelyet mondott: »Akiket nekem adtál, azok közül senkit sem vesztettem el.«
10. Mivel Simon Péternek volt egy kardja, kirántotta azt, lesújtott a fõpap szolgájára, és levágta a jobb fülét. A szolga neve Malkusz volt.
11. Jézus erre azt mondta Péternek: »Tedd a hüvelyébe kardodat! Ne igyam ki a poharat, amelyet az Atya nekem adott?« Kihallgatás Annás előtt; Péter tagadása
12. Ekkor a szakasz, a parancsnok és a zsidók poroszlói elfogták Jézust, és megkötözték õt.
13. Elõször Annáshoz vitték, õ ugyanis apósa volt Kaifásnak, aki fõpap volt abban az esztendõben.
14. Kaifás volt az, aki azt a tanácsot adta a zsidóknak: »Jobb, ha egy ember hal meg a népért«.
15. Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust. Ez a tanítvány ismerõse volt a fõpapnak, és bement Jézussal a fõpap udvarába,
16. Péter pedig az ajtón kívül állt. Kiment tehát az a másik tanítvány, aki ismerõse volt a fõpapnak, szólt az ajtónálló szolgálónak, és bevezette Pétert.
17. Akkor az ajtónálló szolgáló azt mondta Péternek: »Nem vagy te is ennek az embernek a tanítványai közül való?« Õ azt felelte: »Nem vagyok!«
18. Ott álltak a szolgák és poroszlók, akik tüzet raktak, mert hideg volt, és melegedtek. Péter is ott állt velük, és melegedett.
19. A fõpap eközben tanítványairól és tanításáról kérdezte Jézust.
20. Jézus azt felelte neki: »Én nyíltan beszéltem a világnak, mindig a zsinagógában tanítottam és a templomban, ahova a zsidók mindnyájan összegyûlnek, és titokban semmit sem mondtam.
21. Miért kérdezel engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit beszéltem nekik. Íme, õk tudják, mit mondtam.«
22. Amikor ezeket mondta, az ott álló poroszlók egyike arcul ütötte Jézust, és így szólt: »Így felelsz a fõpapnak?«
23. Jézus azt felelte neki: »Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha pedig jól, miért ütsz engem?«
24. Akkor Annás elküldte õt megkötözve Kaifás fõpaphoz.
25. Simon Péter pedig ott állt és melegedett. Egyesek azt mondták neki: »Ugye te is az õ tanítványai közül való vagy?« Õ azonban letagadta: »Nem vagyok!«
26. A fõpap egyik szolgája, rokona annak, akinek Péter levágta a fülét, így szólt: »Nem téged láttalak vele a kertben?«
27. Péter pedig ismét tagadta, és nyomban megszólalt a kakas. Kihallgatás Pilátus előtt; az ítélet
28. Jézust Kaifástól a helytartóságra vezették. Kora reggel volt. Õk nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátalanná ne váljanak, és megehessék a húsvéti bárányt.
29. Ezért Pilátus ment ki hozzájuk, és megkérdezte: »Miféle vádat hoztok fel ez ellen az ember ellen?«
30. Azt felelték neki: »Ha nem volna gonosztevõ, nem adtuk volna õt a kezedbe.«
31. Erre Pilátus azt mondta nekik: »Vegyétek át ti õt, és ítéljétek el a törvényetek szerint.« A zsidók azt felelték neki: »Nekünk senkit sem szabad megölnünk.«
32. Ez azért történt, hogy beteljesedjék Jézus szava, amelyet mondott, jelezve, hogy milyen halállal fog meghalni.
33. Ismét bement tehát Pilátus a helytartóságra, hívatta Jézust, és megkérdezte õt: »Te vagy-e a zsidók királya?«
34. Jézus azt felelte: »Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?«
35. Pilátus ezt válaszolta: »Hát zsidó vagyok én? Saját nemzeted és a fõpapok adtak téged a kezembe. Mit tettél?«
36. Jézus azt felelte: »Az én országom nem ebbõl a világból való. Ha az én országom ebbõl a világból volna, szolgáim harcra kelnének, hogy a zsidók kezébe ne kerüljek. De az én országom nem innen való.«
37. Pilátus erre megkérdezte: »Tehát király vagy te?« Jézus azt felelte: »Te mondod, hogy király vagyok. Arra születtem és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat a szavamra.«
38. Pilátus erre így szólt: »Mi az igazság?« Majd e szavak után ismét kiment a zsidókhoz, és azt mondta nekik: »Én semmi vétket sem találok õbenne.
39. Szokás pedig nálatok, hogy húsvétkor szabadon bocsássak nektek valakit. Akarjátok-e, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát?«
40. Erre ismét így kiáltoztak: »Ne ezt, hanem Barabást!« Barabás pedig rabló volt.
| 
