1. Amikor továbbment, látott egy vakon született embert.
2. Tanítványai megkérdezték õt: »Mester, ki vétkezett, õ vagy a szülei, hogy vakon született?«
3. Jézus azt felelte: »Sem õ nem vétkezett, sem a szülei, hanem Isten tetteinek kell megnyilvánulniuk benne.
4. Nekünk annak tetteit kell cselekednünk, aki engem küldött, míg nappal van. Eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat.
5. Amíg a világban vagyok, világossága vagyok a világnak.«
6. Miután ezeket mondta, földre köpött, sarat csinált a nyálból, a sarat a vak szemére kente,
7. és azt mondta neki: »Eredj, mosakodj meg a Síloe tavában!« Ez küldöttet jelent. Elment tehát, megmosdott, és ép szemmel tért vissza.
8. Ezért a szomszédok és akik azelõtt látták õt mint koldust, azt kérdezték: »Nem õ az, aki itt ült és koldult?« Egyesek azt mondták: »Õ az.«
9. Mások így szóltak: »Nem, csak hasonlít rá.« Õ azonban kijelentette: »Én vagyok az.«
10. Erre megkérdezték tõle: »Hogyan nyíltak meg a szemeid?«
11. Azt felelte: »Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, megkente a szemeimet, és azt mondta nekem: `Menj a Síloe tavához, és mosakodj meg.' Elmentem tehát, megmosdottam, és látok.«
12. Azok megkérdezték tõle: »Hol van õ?« Õ azt felelte: »Nem tudom.«
13. Ekkor elvitték a farizeusokhoz azt, aki elõbb vak volt.
14. Azon a napon pedig, amikor Jézus a sarat csinálta és megnyitotta szemeit, szombat volt.
15. Ismét megkérdezték tehát tõle a farizeusok is, hogy hogyan nyerte vissza a szeme világát. Õ azt felelte: »Sarat tett a szemeimre, megmosdottam, és látok.«
16. Azt mondták erre néhányan a farizeusok közül: »Nem Istentõl való ez az ember, aki a szombatot nem tartja meg!« Mások azt mondták: »Hogyan cselekedhet bûnös ember ilyen csodajeleket?« És szakadás támadt köztük.
17. Erre ismét megkérdezték a vaktól: »Te mit gondolsz róla, hisz megnyitotta szemeidet?« Õ pedig azt felelte: »Próféta!«
18. A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt, és visszatért a látása, amíg elõ nem hívták a most már ép szemû ember szüleit.
19. Megkérdezték õket: »A ti fiatok ez, s azt mondjátok róla, hogy vakon született? Most hogyan lát tehát?«
20. A szülei azt felelték: »Azt tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született.
21. De hogy most miképpen lát, nem tudjuk, és hogy ki nyitotta meg szemét, azt sem tudjuk. Kérdezzétek õt, megvan a kora, majd õ beszél magáról.«
22. Ezt azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól, mivel már elhatározták a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja õt, ki kell zárni a zsinagógából.
23. Ezért mondták a szülei: »Megvan a kora, õt kérdezzétek.«
24. Másodszor is elõhívták tehát az embert, aki vak volt, és azt mondták neki: »Adj dicsõséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bûnös.«
25. Õ azt felelte: »Hogy bûnös-e, nem tudom. Egyet tudok: hogy vak voltam, és most látok.«
26. Erre megkérdezték tõle: »Mit csinált veled? Hogyan nyitotta meg a szemedet?«
27. Az azt felelte nekik: »Megmondtam már nektek, de nem hallgattátok meg. Miért akarjátok újra hallani? Csak nem akartok ti is a tanítványai lenni?«
28. Erre megátkozták õt, és azt mondták: »Te vagy az õ tanítványa, mi Mózes tanítványai vagyunk.
29. Mi tudjuk, hogy Mózeshez szólt az Isten, ezt pedig nem tudjuk, honnan van.«
30. Az ember erre azt felelte: »Éppen az a csodálatos, hogy ti nem tudjátok, honnan való, nekem pedig megnyitotta a szemeimet.
31. Tudjuk, hogy Isten a bûnösöket nem hallgatja meg, de aki istenfélõ, és megteszi az õ akaratát, azt meghallgatja.
32. Mióta a világ áll, soha nem lehetett hallani, hogy valaki megnyitotta volna egy vakon született szemeit.
33. Ha õ nem Istentõl való volna, nem tehetett volna semmit.«
34. Azok azt felelték neki: »Mindenestõl bûnben születtél, és te oktatsz minket?« És kidobták õt.
35. Jézus meghallotta, hogy kidobták, és amikor találkozott vele, megkérdezte tõle: »Hiszel-e az Emberfiában?«
36. Az így felelt: »Ki az, Uram, hogy higgyek benne?«
37. Jézus azt mondta neki: »Hiszen láttad õt: õ az, aki veled beszél.«
38. Erre az így szólt: »Hiszek Uram!« És leborult elõtte.
39. Akkor Jézus ezt mondta: »Ítélkezni jöttem erre a világra, hogy akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, vakká legyenek.«
40. A farizeusok közül, akik vele voltak, néhányan hallották ezt, és azt mondták neki: »Csak nem vagyunk mi is vakok?«
41. Jézus ezt válaszolta: »Ha vakok volnátok, nem volna bûnötök. Ti azonban azt mondjátok most: `Látunk.' Ezért megmarad a bûnötök.«
| 
