1. Lement tehát Sámson Tamnátába, s ott meglátott egy nőt a filiszteusok lányai közül.
2. Aztán felment és közölte apjával és anyjával: »Láttam egy nőt Tamnátában a filiszteusok lányai közül, kérlek, vegyétek nekem feleségül.«
3. Azt mondta neki az apja és az anyja: »Hát nincs testvéreid lányai között, s egész népemben nő, hogy a körülmetéletlen filiszteusoktól akarsz feleséget venni?« Sámson azt felelte apjának: »Őt vedd el nekem, mert ő tetszett meg szememnek.«
4. Szülei ugyanis nem tudták, hogy a dolog az Úrtól van, s hogy ő csak az alkalmat keresi, hogy beleköthessen a filiszteusokba. Abban az időben ugyanis a filiszteusok uralkodtak Izraelen.
5. Lement tehát Sámson az apjával és anyjával Tamnátába. Amikor a város szőlőhegyéhez jutottak, egy dühös és ordító kölyökoroszlán tűnt fel és jött eléje.
6. Erre Sámsont megszállta az Úr lelke, s úgy széttépte az oroszlánt, mintha csak egy gödölyét tépett volna darabokra, pedig egyáltalán semmi sem volt a kezében. Apjának és anyjának azonban nem akarta elmondani a dolgot.
7. Majd lement és beszélt a nővel, aki megtetszett szemének.
8. Amikor aztán néhány nap múlva visszatért, hogy elvegye, került egyet, hogy megnézze az oroszlán tetemét, s íme, méhraj és lépesméz volt az oroszlán szájában.
9. Kezébe vette és eszegette az úton: amikor apjához s anyjához ért, nekik is adott belőle, s ők is ettek; azt azonban nem akarta megmondani nekik, hogy az oroszlán teteméből vette ki a mézet.
10. Lement tehát apja a nőhöz, s lakomát rendezett Sámsonnak, a fiának, mert így szoktak cselekedni a legények.
11. Amint őt a helység polgárai meglátták, harminc társat adtak melléje, hogy legyenek vele.
12. Sámson azt mondta nekik: »Találós kérdést tárok elétek: ha megfejtitek nekem a lakoma hét napja alatt, harminc inget s ugyanannyi köntöst adok nektek.
13. Ha azonban nem tudjátok megfejteni, ti adtok nekem harminc inget s ugyanannyi köntöst.« Azok ezt felelték neki: »Add elő találós kérdésedet, hadd halljuk!«
14. Azt mondta erre nekik: »Ennivaló jött ki az evőből s édesség került ki az erősből!« Ők azonban nem tudták megfejteni a feladatot három napon át.
15. Amikor aztán eljött a hetedik nap, mondák Sámson feleségének: »Hízelegj férjednek, s bírd rá, hogy mondja meg neked, mit jelent a találós kérdés; ha ezt nem vagy hajlandó megtenni, elégetünk téged s apád házát. Hát azért hívtatok meg minket menyegzőre, hogy kifosszatok?«
16. Ontotta erre az asszony a könnyeit Sámsonnál és panaszkodott, mondva: »Gyűlölsz engem, s nem szeretsz, azért nem akarod megmagyarázni nekem a találós kérdést, amelyet népem fiai elé adtál.« Az ezt felelte neki: »Apámnak s anyámnak sem akartam megmondani, s veled közöljem?«
17. Mivel azonban a lakoma hét napján keresztül egyre sírt előtte, a hetedik napon, amikor már nagyon alkalmatlankodott neki, végre is megmagyarázta. Ő legott közölte a társaival.
18. Azt mondták erre azok neki a hetedik napon, napszállta előtt: »Méznél vajon mi édesebb, oroszlánnál mi erősebb?« Ő azt mondta nekik: »Ha nem az én üszőmmel szántottatok volna: feladatomat meg nem fejtettétek volna.«
19. Erre megszállta őt az Úr lelke, lement Askalonba, s ott leütött harminc férfit, lehúzta ruhájukat, s odaadta azoknak, akik a találós kérdést megfejtették. Aztán nagy haragosan felment apja házába.
20. Erre felesége férjhez ment az ő egyik barátjához s vőfélyéhez.
| 
