3 Mózes, Chapter 27

1. Így szólt továbbá az Úr Mózeshez:    2. »Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha valaki fogadalmat tesz és valamilyen személyt ígér Istennek, becse szerint adja meg értékét.    3. Ha az illető férfi, húsz esztendőtől hatvan esztendőig, ötven sékel ezüstöt adjon a szentély súlyegysége szerint,    4. ha nő, harmincat.    5. Öt esztendőtől húszig férfiért húsz sékelt adjon, nőért tízet.    6. Egy hónaptól öt esztendőig fiúgyermekért öt sékelt kell adni, lányért hármat.    7. Hatvanesztendős és azon felül levő férfiért tizenöt sékelt adjon, nőért tízet.    8. Ha szegény, s e becslés szerint fizetni nem tud, állítsa az illetőt pap elé, s amennyire az becsüli, s amennyinek a megfizetésére őt képesnek tartja, annyit adjon.    9. Ha valaki olyan jószágot ígér, amelyet be szabad mutatni az Úrnak, akkor az szent legyen:    10. kicserélni ne lehessen, azaz se a jobbat hitványra, se a hitványabbat jóra; ha mégis kicseréli, azt is, amelyet kicserélt, azt is, amelyre cserélte, az Úrnak kell szentelni.    11. Ha valaki tisztátalan állatot ígér az Úrnak, olyat, amilyet az Úrnak bemutatni nem szabad, akkor azt el kell vinni a pap elé,    12. s az ítélje meg, jó-e vagy hitvány, s határozza meg az árát;    13. ha fizetni akar érte az, aki felajánlotta, egyötöddel többet adjon a becslésnél.    14. Ha valaki a házát ígéri és szenteli az Úrnak, nézze meg a pap, jó-e vagy rossz, s adják el az általa megállapított áron.    15. Ha vissza akarja váltani az, aki a fogadalmat tette, egyötöddel többet adjon a becslésnél, s legyen a ház az övé.    16. Ha örökségéhez tartozó szántóföldet fogad és szentel valaki az Úrnak, akkor a vetőmag mennyisége szerint kell megbecsülni az árát: ha harminc hómer árpa kell a föld bevetésére, ötven sékel ezüstön kell eladni.    17. Ha mindjárt az örvendetes esztendő kezdetén ígéri a földet, akkor amennyi a teljes értéke, annyira kell becsülni;    18. ha pedig bizonyos idő múlva, akkor a papnak az örvendetes esztendőig hátralevő évek száma szerint kell számítania az árat, s az értékből levonást kell eszközölni.    19. Ha vissza akarja váltani a szántót az, aki a fogadalmat tette, egyötöddel többet adjon a becslési árnál, s legyen az övé.    20. Ha azonban nem akarja visszaváltani, s eladják valaki másnak, akkor az, aki a fogadalmat tette, többé meg nem válthatja,    21. mert amikor az örvendetes esztendő ideje elérkezik, az Úrnak kell szentelni, s mint véglegesen szent birtok a papok tulajdona lesz.    22. Ha a szántót vették, s nem az ősök örökségéből szentelik az Úrnak,    23. akkor a pap az örvendetes esztendőig hátralevő évek száma szerint számítsa az árat, s azt adja oda az, aki fogadta, az Úrnak,    24. a szántó pedig szálljon vissza az örvendetes esztendőben előbbi urára, arra, aki eladta, s akinek az örökségi része volt.    25. Minden becslés a szentély sékelje szerint történjék: egy sékelben húsz gera van.    26. Az elsőszülötteket, amelyek amúgy is az Urat illetik, senki sem szentelheti vagy ígérheti: akár szarvasmarha, akár aprómarha, az amúgy is az Úré.    27. Ha a jószág tisztátalan, akkor váltsa meg az, aki felajánlotta, az árát megbecsülve, és megtoldva az ár egyötödével. Ha megváltani nem akarja, el kell adni másnak, annyiért, amennyire becsülöd.    28. Semmit, amit véglegesen az Úrnak szentelnek, akár ember, akár állat, akár szántó, nem szabad eladni, s nem lehet megváltani. Amit egyszer véglegesen az Úrnak szenteltek, az szentséges legyen az Úrnak.    29. Senkit, akit véglegesen az Úrnak szenteltek és felajánlottak az emberek közül, megváltani nem szabad: halállal lakoljon.    30. A föld minden tizede, akár a veteményből, akár a fák gyümölcséből való, az Urat illeti és szent neki.    31. Ha valaki meg akarja váltani tizedét: egyötöd résszel többet kell adnia.    32. Minden tizedik marhát, juhot, kecskét, amely átmegy a pásztor botja alatt, azt, amelyik tizediknek jön, az Úrnak kell szentelni.    33. Nem szabad kiválasztani sem a jót, sem a hitványt, s nem szabad kicserélni mással; ha valaki kicseréli, akkor azt is, amelyet kicserélt, azt is, amelyre cserélte, az Úrnak kell szentelni: megváltani nem lehet.«    34. Ezek azok a parancsok, amelyeket az Úr Mózes által a Sínai hegyen Izrael fiainak meghagyott.