1. Így szólt továbbá az Úr Mózeshez:
2. »Parancsold meg Áronnak, s fiainak: Ez az egészen elégő áldozat törvénye: Égjen az az oltáron egész éjszaka, reggelig; a tűz ugyanarról az oltárról való legyen.
3. Akkor vegye fel a pap a gyolcsköntöst és nadrágot és szedje ki az emésztő tűz által kiégetett hamvakat, s öntse az oltár mellé;
4. aztán vesse le az imént felvett ruhát, öltsön másikat és vigye ki a hamvakat a táboron kívülre, s hagyja egy tiszta helyen az utolsó szikráig elégni.
5. A tűz mindenkor égjen az oltáron, s táplálja azt a pap: minden reggel rakjon rá fát, s tegye rá az egészen elégő áldozatot, s afölött égesse el a békeáldozatok háját.
6. Szüntelen való tűz legyen az, sohase aludjon ki az az oltáron.
7. Ez az ételáldozatul szánt adományok törvénye. Vigyék az ilyet Áron fiai az Úr elé, az oltár elé.
8. Aztán vegyen a pap az olajjal meghintett lisztlángból egy marékkal, s azt meg a lisztlángra tett egész tömjént égesse el az oltáron kedves illatú emlékeztető részül az Úrnak.
9. A lisztláng többi részét aztán egye meg Áron a fiaival; kovász nélkül, a sátor udvarának szent helyén egye meg.
10. Azért ne kovászosítsák meg, mert egy részét az Úr tűzáldozatául mutatták be. Szentséges az, éppúgy, mint a bűnért vagy a vétekért való áldozat.
11. Áron nemzetségének csupán férfitagjai egyenek belőle. Örök járandóság legyen ez utódaitok számára az Úr tűzáldozataiból. Mindaz, aki érinti, szentté legyen.«
12. Így szólt továbbá az Úr Mózeshez:
13. »Ez Áronnak és fiainak áldozati ajándéka, ezt kell majd bemutatniuk az Úrnak, Áron felkenésének napjától fogva: egy tized éfa lisztlángot mutassanak be állandó ételáldozatul, felét reggel, felét este.
14. Serpenyőben készüljön, olajjal meghintve, s melegen mutassa be azt kedves illatul az Úrnak
15. az a pap, aki a törvény szerint atyja örökébe lép. Egészen égessék el az oltáron,
16. mert a papok minden ételáldozatát a tűznek kell megemésztenie és belőle senkinek sem szabad ennie.«
17. Így szólt továbbá az Úr Mózeshez:
18. »Szólj Áronhoz és fiaihoz: Ez a bűnért való áldozat törvénye: Ahol az egészen elégő áldozatokat szokás levágni, ott vágják le, az Úr előtt: szentséges az.
19. Az a pap egye meg, aki bemutatja: szent helyen, a sátor udvarában egye meg.
20. Mindaz, ami a húsához ér, szentté lesz; ha a véréből valami ráfreccsen a ruhára, azt ki kell mosni a szent helyen.
21. A cserépedényt, amelyben főzték, össze kell törni; ha rézedény volt, ki kell súrolni, s vízzel kiöblíteni.
22. A papi nemzetségnek csupán a férfitagjai ehetnek a húsából, mert szentséges az.
23. De azt a bűnért levágott áldozatot, amelynek vérét beviszik a bizonyság sátrába, hogy a szentélyben tartsanak engesztelést vele, nem szabad megenni, hanem tűzben el kell égetni.
| 
