1. Amikor olyan nagy tömeg gyûlt össze körülötte, hogy csaknem legázolták egymást, elõször csak a tanítványaihoz kezdett beszélni: »Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól.
2. Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna, és nincs olyan titok, ami ki ne tudódna.
3. Ezért amit sötétben mondtatok, fényes nappal halljátok majd vissza, és amit a belsõ szobában fülbe súgtatok, a háztetõkrõl fogják hirdetni.
4. Nektek, barátaimnak mondom: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de semmi többet nem tehetnek.
5. Megmondom én nektek, kitõl féljetek: Féljetek attól, akinek, miután megölt, hatalma van a kárhozatra vetni. Igen, mondom nektek: tõle féljetek.
6. Öt verebet ugye két fillérért adnak? Isten mégsem feledkezik meg egyrõl sem közülük.
7. Nektek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: sokkal értékesebbek vagytok ti akárhány verébnél.
8. Mondom pedig nektek: Aki megvall engem az emberek elõtt, azt az Emberfia is megvallja majd Isten angyalai elõtt.
9. Aki pedig megtagad engem az emberek elõtt, azt õ is megtagadja majd Isten angyalai elõtt.
10. Ha valaki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer; de aki a Szentlelket káromolja, annak nincs bocsánat.
11. Mikor pedig a zsinagógába, elöljárók és hatóságok elé hurcolnak benneteket, ne aggódjatok azon, hogy hogyan és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok,
12. mert a Szentlélek megtanít benneteket abban az órában, hogy mit kell mondanotok.«
13. Valaki megszólította a tömegbõl: »Mester! Mondd testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!«
14. Õ azt felelte neki: »Ember! Ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?«
15. Aztán így szólt hozzájuk: »Vigyázzatok és õrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bõvelkedéstõl függ az ember élete.«
16. Példabeszédet is mondott nekik: »Egy gazdag embernek a földje bõséges termést hozott.
17. Akkor így gondolkozott magában: `Mit tegyek? Nincs hová gyûjtsem a termésemet.'
18. Majd azt mondta: `Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyûjtöm minden termésemet és vagyonomat.
19. Azután azt mondom lelkemnek: Én lelkem! Van sok javad, sok esztendõre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, élvezd az életet!'
20. Isten azonban így szólt hozzá: `Esztelen! Még az éjjel számon kérik tõled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél?'
21. Így jár az, aki kincset gyûjt magának, és nem az Istenben gazdag.«
22. Majd így szólt tanítványaihoz: »Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit egyetek, se a testetek miatt, hogy mibe öltözzetek.
23. Az élet több az eledelnél, és a test a ruházatnál.
24. Nézzétek a hollókat! Nem vetnek, nem aratnak, nincs kamrájuk, sem magtáruk, és az Isten táplálja õket. Mennyivel többet értek ti akárhány madárnál!
25. Aggodalmaskodásával ki adhat közületek az életéhez akár egy arasznyit is?
26. Ha tehát a legkisebb dologra sem vagytok képesek, a többi miatt miért aggódtok?
27. Nézzétek a liliomokat, hogyan növekednek! Nem fonnak és nem szõnek; mégis, mondom nektek: Salamon teljes dicsõségében sem volt úgy öltözve, mint egy ezek közül.
28. Ha pedig a mezõ füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitûek!
29. Ne keressétek tehát, hogy mit egyetek vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok,
30. mert ezeket a pogányok keresik a világban. Atyátok azonban tudja, hogy szükségetek van ezekre.
31. Ti keressétek csak az õ országát, és mindezt megkapjátok hozzá.
32. Ne félj, te kisded nyáj, mert úgy tetszett Atyátoknak, hogy nektek adja az országot. csről
33. Adjátok el, amitek van, és adjátok oda adomány gyanánt; készítsetek magatoknak el nem avuló erszényeket, kifogyhatatlan kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem fér hozzá, és a moly meg nem rágja.
34. Mert ahol a kincsetek, ott lesz a szívetek is. Példabeszéd a hűséges és a gonosz szolgáról
35. Legyen a csípõtök felövezve, a lámpásotok pedig meggyújtva.
36. Hasonlítsatok azokhoz az emberekhez, akik urukat várják, mikor visszatér a menyegzõrõl, hogy mihelyt jön és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki.
37. Boldogok azok a szolgák, akiket az úr ébren talál, amikor megérkezik. Bizony, mondom nektek: felövezi magát, asztalhoz ülteti õket, aztán megy, és kiszolgálja õket.
38. S ha a második õrváltáskor vagy a harmadik õrváltáskor jön, és így találja õket, boldogok azok a szolgák.
39. Azt is fontoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni a házába.
40. Ti is legyetek készen, mert amelyik órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia.«
41. Péter ekkor megkérdezte: »Uram! Nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?«
42. Az Úr így válaszolt: »Mit gondolsz, ki az a hû és okos intézõ, akit az úr a háza népe fölé rendel, hogy idejében kiadja részüket az élelembõl?
43. Boldog az a szolga, akit ura ebben a munkában talál, amikor megérkezik.
44. Bizony, mondom nektek: minden vagyona fölé rendeli õt.
45. De ha ez a szolga azt mondja magában: `Késik az én uram', és verni kezdi a szolgákat és szolgálókat, eszik-iszik és részegeskedik,
46. megjön annak a szolgának az ura azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyet nem ismer. Elkergeti õt, és a hûtlenek sorsára juttatja.
47. Az a szolga pedig, aki ismerte ura akaratát, és nem készült vagy nem cselekedett akarata szerint, sok verést fog kapni.
48. Aki pedig nem ismerte, és úgy tette azt, amiért büntetést érdemel, kevesebb verést kap. Mert attól, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, és attól, akire sokat bíztak, többet fognak számon kérni.
49. Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre; s mennyire szeretném, ha már fellobbanna!
50. Keresztséggel kell megkeresztelkednem, és mennyire vágyom utána, amíg be nem teljesedik!
51. Azt gondoljátok talán: azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek: nem, hanem széthúzást.
52. Mert mostantól fogva ha öten lesznek egy házban, meghasonlanak, hárman kettõ ellen, és ketten három ellen.
53. Meghasonlik az apa a fiával és a fiú az apjával; az anya a lányával és a lány az anyjával; az anyós a menyével és a meny az anyósával«. Az idők jelei
54. Ezután a tömeghez is szólt: »Amikor látjátok, hogy nyugatról felhõ támad, mindjárt azt mondjátok: `Jön az esõ', és úgy is lesz;
55. amikor délrõl fúj a szél, azt mondjátok: `Forróság lesz', és meglesz.
56. Képmutatók! Az ég és föld jeleibõl tudtok következtetni, ezt az idõt miért nem tudjátok hát megítélni?
57. Miért nem jöttök rá magatok, hogy mi az igazságos? A kiengesztelődésről
58. Mikor pedig ellenfeleddel az elöljáróhoz mész, útközben igyekezz megegyezni vele, nehogy a bíróhoz hurcoljon, s a bíró átadjon a börtönõrnek, a börtönõr pedig tömlöcbe vessen.
59. Mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért is meg nem fizeted.«
| 
