1. A tanítványoknak pedig ezt mondta: »Egy gazdag embernek volt egy intézõje. Bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát.
2. Erre magához hívatta és azt mondta neki: `Mit hallok rólad? Adj számot gazdálkodásodról, mert nem lehetsz tovább az intézõm!'
3. Az intézõ ezt mondta magában: Mitévõ legyek, hisz uram elveszi tõlem az intézõséget? Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek.
4. Tudom már, mit teszek, hogy befogadjanak az emberek a házukba, miután elmozdított az intézõségbõl.
5. Magához hívta tehát urának minden egyes adósát, és megkérdezte az elsõtõl: `Mennyivel tartozol uramnak?'
6. Az így felelt: `Száz korsó olajjal.' Erre azt mondta neki: `Fogd adósleveledet, ülj le hamar, és írj ötvenet!'
7. Azután megkérdezte a másikat: `Hát te mennyivel tartozol?' Az így válaszolt: `Száz véka búzával.' Erre azt mondta neki: `Fogd adósleveledet, és írj nyolcvanat!'
8. Az Úr megdicsérte a hamis intézõt, hogy okosan cselekedett; mert a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál.
9. Azt mondom hát nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonnal, hogy amikor az elmúlik, befogadjanak titeket az örök hajlékokba.
10. Aki kicsiben hû, a nagyban is hû; és aki a kicsiben gonosz, az a nagyban is gonosz.
11. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hûségesek, ki bízza rátok az igazit?
12. És ha a máséban nem voltatok hûek, akkor ki adja oda nektek azt, ami a tiétek?
13. Egy szolga sem szolgálhat két úrnak; mert vagy az egyiket gyûlöli és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.«
14. Hallották mindezt a kapzsi farizeusok, és kigúnyolták õt.
15. Ekkor azt mondta nekik: »Ti ugyan igaznak mutatjátok magatokat az emberek elõtt, de Isten ismeri a szíveteket, mert ami az emberek elõtt magasztos, az az Isten elõtt utálatos. A Törvényről és a válásról
16. A törvény és a próféták Jánosig tartottak; azóta Isten országának örömhírét hirdetik, és mindenki erõszakkal igyekszik oda.
17. Könnyebben múlik el ég és föld, mint hogy a törvénybõl egy vesszõ is elvesszen.
18. Mindaz, aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságot tör; és aki férjétõl elbocsátott asszonyt vesz el, az is házasságot tör. Példázat a gazdag emberről és a szegény Lázárról
19. Volt egyszer egy gazdag ember. Bíborba, patyolatba öltözködött, és mindennap fényes lakomát rendezett.
20. Volt egy Lázár nevû koldus is, aki ott feküdt a kapuja elõtt, tele fekéllyel.
21. Szeretett volna jóllakni abból, ami a gazdag asztaláról lehullott, de csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit.
22. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag is, és eltemették.
23. Amikor a pokolban a kínok közt föltekintett, meglátta messzirõl Ábrahámot, és a keblén Lázárt.
24. Ekkor felkiáltott neki: `Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hûsítse a nyelvemet, mert kínlódom ebben a lángban!'
25. Ábrahám ezt felelte neki: `Fiam! Emlékezz csak vissza, hogy életedben elnyerted javaidat, Lázár pedig ugyanígy a rosszat; õ most itt vigasztalódik, te pedig gyötrõdsz.
26. Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék is van, hogy akik innen át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnan hozzánk ne jöhessen senki.'
27. Erre az így szólt: `Akkor hát arra kérlek, atyám, küldd el õt apám házába,
28. mert öt testvérem van. Tegyen elõttük tanúságot, nehogy õk is ide jussanak, e gyötrelmek helyére.'
29. Ábrahám ezt válaszolta: `Van Mózesük és prófétáik, hallgassanak azokra!'
30. Az erre így könyörgött: `Nem úgy, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, bûnbánatot tartanak.'
31. Erre õ azt felelte: `Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!'«
| 
