Lukács, Chapter 3

1. Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik esztendejében, amikor Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, Heródes pedig Galilea negyedes fejedelme, Fülöp, a testvére Itúrea és Trachonitisz tartomány negyedes fejedelme, és Lizániász Abilína negyedes fejedelme,    2. Annás és Kaifás fõpapok alatt, elhangzott az Úr igéje Jánoshoz, Zakariás fiához, a pusztában.    3. S õ elment a Jordán egész környékére, hirdette a bûnbánat keresztségét a bûnök bocsánatára,    4. amint írva van Izajás próféta beszédeinek könyvében: »A pusztában kiáltónak szava: `Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!    5. Minden völgyet betöltenek, minden hegyet és halmot elhordanak; ami görbe, egyenes lesz, a göröngyös pedig sima úttá:    6. és meglátja minden test Isten üdvösségét'«.    7. Így szólt tehát a sokasághoz, amely kiment, hogy megkeresztelkedjen nála: »Viperák fajzata! Ki tanított titeket menekülni a jövendõ haragtól?    8. Teremjétek hát a megtérés méltó gyümölcseit, és ne mondogassátok magatokban: `Ábrahám a mi atyánk'. Mert mondom nektek: Isten képes ezekbõl a kövekbõl is fiakat támasztani Ábrahámnak.    9. A fejsze már a fák gyökerén fekszik. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tûzre vetnek.«    10. Ekkor megkérdezte õt a tömeg: »Mit cselekedjünk tehát?«    11. Õ ezt felelte nekik: »Akinek két köntöse van, ossza meg azzal, akinek nincsen; és akinek ennivalója van, hasonlóképpen tegyen.«    12. Odajöttek a vámosok is, hogy megkeresztelkedjenek, és megkérdezték tõle: »Mester! Mit cselekedjünk?«    13. Õ ezt válaszolta nekik: »Semmit ne követeljetek azon felül, ami elõ van írva nektek.«    14. Megkérdezték õt a katonák is: »Hát mi mit cselekedjünk?« Azt mondta nekik: »Senkit se bántalmazzatok, ne zsaroljatok, és elégedjetek meg a zsoldotokkal.«    15. A nép pedig várakozott, és mindenki tanakodott szívében János felõl, vajon nem õ-e a Krisztus.    16. János így szólt mindnyájukhoz: »Én csak vízzel keresztellek titeket. De jön, aki erõsebb nálam, akinek nem vagyok méltó a saruszíját megoldani. Õ Szentlélekkel és tûzzel fog megkeresztelni titeket.    17. Szórólapátja a kezében van, és megtisztítja szérûjét. A búzát összegyûjti a magtárjába, a pelyvát pedig olthatatlan tûzzel elégeti.«    18. Még sok egyébre is intette a népet, és hirdette nekik az evangéliumot.    19. Heródes pedig, a negyedes fejedelem, akit megrótt Heródiásért, testvérének feleségéért, és minden gonoszságért, amelyet Heródes cselekedett,    20. mindezeket még azzal is tetézte, hogy Jánost börtönbe záratta.    21. Történt pedig, hogy amikor már az egész nép megkeresztelkedett, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, megnyílt az ég,    22. és mint egy galamb, testi alakban leszállt rá a Szentlélek, s ez a szózat hangzott az égbõl: »Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem«.    23. Jézus, amikor tanítani kezdett, mintegy harminc esztendõs volt. A fia volt, amint vélték, Józsefnek, õ pedig Hélié, õ Mattáté,    24. õ Lévié, õ Melkié, õ Jannájé, õ Józsefé,    25. õ Mattitjáé, õ Ámoszé, õ Náhumé, õ Heszlié, õ Naggájé,    26. õ Maáté, õ Mattitjáé, õ Simié, õ Jószehé, õ Jódáé,    27. õ Johanané, õ Reszáé, õ Zerubbábelé, õ Sealtielé, õ Nérié,    28. õ Melkié, õ Addié, õ Koszámé, õ Elmadámé, õ Héré,    29. õ Józsuéé, õ Eliézeré, õ Jórimé, õ Mattáté, õ Lévié,    30. õ Simeoné, õ Júdáé, õ Józsefé, õ Jónámé, õ Eljakimé,    31. õ Meleáé, õ Mennáé, õ Mattatáé, õ Nátáné, õ Dávidé,    32. õ Izájé, õ Obedé, õ Boózé, õ Szálmoné, õ Nahsoné,    33. õ Aminádábé, õ Adminé, õ Arámé, õ Ezroné, õ Fáreszé, õ Júdáé,    34. õ Jákobé, õ Izsáké, õ Ábrahámé, õ Terahé, õ Náhoré,    35. õ Szerugé, õ Regué, õ Pelegé, õ Héberé, õ Selahé,    36. õ Kenané, õ Arfaxádé, õ Szemé, õ Noéé, õ Lámeké,    37. õ Matuzsálemé, õ Hénoké, õ Járedé, õ Mahalalélé, õ Kenané,    38. õ Énósé, õ Szeté, õ Ádámé, õ Istené.