1. Jézus pedig telve Szentlélekkel visszatért a Jordántól, és a Lélek a pusztába vitte
2. negyven napra, és kísértette az ördög. Azokban a napokban nem evett semmit, s ezek elteltével megéhezett.
3. Ekkor az ördög ezt mondta neki: »Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kõnek, hogy változzék kenyérré.«
4. Jézus ezt felelte neki: »Írva van: `Nemcsak kenyérrel él az ember'«.
5. Majd felvitte õt egy magas hegyre, és megmutatta neki egy szempillantás alatt a földkerekség minden országát,
6. és így szólt az ördög: »Mindezt a hatalmat és ennek dicsõségét neked adom; mert az enyém, és akinek akarom, annak adom;
7. ha tehát imádsz engem, mind a tiéd lesz.«
8. Jézus ezt válaszolta neki: »Írva van: `Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj'«.
9. Azután Jeruzsálembe vitte õt, a templom ormára állította, és azt mondta neki: »Ha Isten Fia vagy, vesd le innen magadat.
10. Mert írva van: `Angyalainak parancsol felõled, hogy õrizzenek téged',
11. és `kezükön hordoznak téged, hogy kõbe ne üssed lábadat'«.
12. Jézus ezt felelte neki: »De azt is mondták: `Ne kísértsd Uradat, Istenedet'«.
13. Miután mindezek a kísértések véget értek, az ördög elhagyta õt egy idõre.
14. Jézus pedig a Lélek erejében visszatért Galileába, és a híre elterjedt az egész környéken.
15. Tanított a zsinagógáikban, és mindenki dicsõítette.
16. Azután elment Názáretbe, ahol felnövekedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és fölállt olvasni.
17. Odaadták neki Izajás próféta könyvét. Amikor szétnyitotta a tekercset, arra a helyre talált, ahol ez van írva:
18. »Az Úr Lelke van rajtam; azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket,
19. és hirdessem az Úr kedves esztendejét«.
20. Aztán összehajtotta a könyvet, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegezõdött.
21. Õ pedig elkezdett hozzájuk beszélni: »Ma teljesedett be ez az Írás a ti fületek hallatára.«
22. Mindnyájan igazat adtak neki, és csodálkoztak a kegyelem igéin, amelyek ajkáról fakadtak. Aztán így szóltak: »Nem József fia ez?«
23. Õ ezt felelte nekik: »Bizonyára azt a példázatot fogjátok nekem mondani: `Orvos, gyógyítsd önmagadat! Amiket hallottunk, hogy Kafarnaumban történtek, cselekedd itt is, a hazádban.'«
24. Majd így folytatta: »Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában.
25. Bizony, mondom nektek: sok özvegy volt Illés napjaiban Izraelben, amikor bezárult az ég három évre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség lett az egész földön;
26. mégis azok közül egyikhez sem küldték Illést, csak a szidoni Szareptába, az özvegyasszonyhoz.
27. És sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, de azok közül senki sem tisztult meg, csak a szíriai Námán«.
28. Ezeket hallva mindnyájukat düh töltötte el a zsinagógában.
29. Fölkeltek, kihurcolták õt a városból, és fölvitték annak a hegynek az oldalára, amelyen a városuk épült, hogy letaszítsák.
30. Õ azonban áthaladt köztük és eltávozott.
31. Azután lement Kafarnaumba, Galilea városába, és ott tanította õket szombaton.
32. Csodálkoztak a tanításán, mert a beszéde hatalommal teljes volt.
33. Volt a zsinagógában egy ember, akiben tisztátalan gonosz szellem lakott. Ez hangosan felkiáltott:
34. »Hagyj békén! Mi közünk hozzád, Názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elveszíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.«
35. Jézus azonban megparancsolta neki: »Némulj el, és menj ki belõle!« Az ördög pedig középre dobta az embert, kiment belõle, és semmit sem ártott neki.
36. Mindenkit félelem szállt meg, és egymás között így beszélgettek: »Milyen beszéd ez? Hatalommal és erõvel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek?«
37. És a híre elterjedt a környék minden részében.
38. Azután felállt, és a zsinagógából Simon házába ment. Simon anyósának magas láza volt. Kérték õt az érdekében.
39. Õ pedig odaállt, föléhajolt, és parancsolt a láznak, mire az elhagyta. Az asszony mindjárt fölkelt, és szolgált nekik.
40. Mikor azután a nap lement, mindazok, akiknek különféle bajokban szenvedõ betegeik voltak, odavitték hozzá õket, és õ mindegyikre rátette a kezét és meggyógyította õket.
41. Sokakból kimentek az ördögök is, s ezt kiáltozták: »Te vagy az Isten Fia.« De õ rájuk parancsolt, nem hagyta õket beszélni, mert tudták, hogy õ a Krisztus.
42. Amikor megvirradt, kiment és visszavonult egy elhagyatott helyre. A tömeg azonban kereste. Amikor megtalálták, tartóztatták, hogy ne menjen el tõlük.
43. De õ azt mondta nekik: »Más városoknak is hirdetnem kell az Isten országa örömhírét, mert ezért küldtek.«
44. És tanított Júdea zsinagógáiban.
| 
