1. Jézus ezután így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz:
2. »Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek.
3. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg – de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják õk, de nem teszik.
4. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de õk maguk egy ujjukkal sem hajlandók megmozdítani azokat.
5. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák õket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják.
6. Szeretik a fõhelyeket a lakomákon, az elsõ helyeket a zsinagógákban,
7. a köszöntéseket a fõtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják õket.
8. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok.
9. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei.
10. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus.
11. Aki közületek a legnagyobb, legyen a szolgátok.
12. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.
13. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek elõtt.
14. Ti magatok nem mentek be, és akik be szeretnének menni, azokat sem hagyjátok bemenni.
15. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejártok tengert és szárazföldet, hogy egy megtérõt szerezzetek, s amikor megszereztétek, magatoknál kétszer inkább a gyehenna fiává teszitek.
16. Jaj nektek, vak vezetõk, akik azt mondjátok: `Ha valaki megesküszik a templomra, az semmi, de aki megesküszik a templom aranyára, az kötelez.'
17. Ti ostobák és vakok! Mi a nagyobb, az arany, vagy a templom, amely megszenteli az aranyat?
18. És azt mondjátok: `Ha valaki az oltárra esküszik, az semmi, de aki a rajta levõ ajándékra esküszik, az kötelez.'
19. Ti vakok! Mi a nagyobb, az ajándék, vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot?
20. Hiszen aki az oltárra esküszik, megesküszik az oltárra és mindenre, ami rajta van.
21. S aki a templomra esküszik, megesküszik a templomra, és arra, aki benne lakik.
22. Aki pedig az égre esküszik, Isten trónjára esküszik, és arra, aki azon ül.
23. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok mentából, kaporból és köménybõl, de elhanyagoljátok a törvény komolyabb parancsait, a jogot, az irgalmat és a hûséget. Ezeket meg kellene tenni, s azokat sem elhagyni.
24. Vak vezetõk, akik kiszûritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek.
25. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és tisztátalansággal.
26. Te vak farizeus! Tisztítsd meg elõbb a pohár belsejét, hogy a külseje is tiszta legyen!
27. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlítotok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülrõl szépnek látszanak, de belül tele vannak a holtak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal.
28. Így ti is kívülrõl ugyan igaznak látszotok az emberek elõtt, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.
29. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, és feldíszítitek az igazak sírjait,
30. s azt mondjátok: `Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bûntársaik a próféták vérében.'
31. De ti magatok tanúsítjátok, hogy fiai vagytok azoknak, akik a prófétákat megölték.
32. Ti is betöltitek atyáitok mértékét!
33. Kígyók, viperák fajzatai! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehenna ítéletétõl?
34. Ezért íme, küldök hozzátok prófétákat, bölcseket és írástudókat. Közülük egyeseket megöltök majd és keresztre feszítetek, másokat megostoroztok zsinagógáitokban és üldöztök városról-városra.
35. Így rátok száll minden igaz vér, amelyet kiontottak a földön az igaz Ábel vérétõl Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit megöltetek a templom és az oltár között.
36. Bizony, mondom nektek: rászáll mindez erre a nemzedékre.
37. Jeruzsálem, Jeruzsálem, te megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek! Hányszor akartam egybegyûjteni fiaidat, mint ahogy a tyúk a szárnyai alatt összegyûjti a csibéit, de ti nem akartátok!
38. Íme, elhagyott puszta lesz a házatok!
39. Mert mondom nektek: Nem láttok engem mostantól, amíg azt nem mondjátok: `Áldott, aki az Úr nevében jön!'«
| 
