1. A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.
2. Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad.
3. A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja.
4. Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.
5. Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.
6. Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű.
7. Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat!
8. A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.
9. Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik.
10. Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás.
11. A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul.
12. Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.
13. Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet.
14. Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.
15. Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz.
16. A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.
17. A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes.
18. Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.
19. A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt.
20. A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik.
21. Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.
22. Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem.
23. Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.
24. A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk.
25. A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol.
26. Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye.
27. Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart.
28. A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása.
29. Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.
30. A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban.
31. Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.
32. A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik.
33. Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít.
34. Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.
35. Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli.
| 
