1. Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot.
2. A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat.
3. Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja.
4. A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket.
5. A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják.
6. Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van.
7. A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve!
8. Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában.
9. Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár.
10. Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal.
11. Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve!
12. Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára.
13. A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket.
14. Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel.
15. Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma.
16. Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette.
17. Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hízlalt tulokra gyűlölettel.
18. Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti.
19. A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes.
20. A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját.
21. A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit.
22. Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak.
23. Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó!
24. Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn!
25. Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét.
26. Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte.
27. Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot.
28. Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot.
29. Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját.
30. A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat.
31. A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében!
32. Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut.
33. Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár.
| 
