1. Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett.
2. Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon, s a testvérek között ő osztja el az örökséget.
3. Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt, és a kemencében az aranyat, úgy vizsgálja az Úr a szíveket.
4. Gonosz szájra gonosz ember ad, és csalárd nyelvre hamis ember hallgat.
5. Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen.
6. Az öregek koronája az unokák, s a fiúk dicsősége a felmenőik.
7. Nem illik ékes beszéd a balga szájába, még kevésbé hazugság az előkelő ajkára.
8. A remény kedves drágakő a várakozónak, bármerre fordul, okosan cselekszik.
9. Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt, aki pedig a dolgot felhányja, elhidegíti egymástól a barátokat.
10. Többet használ a korholás az okosnak, mint száz ütleg a balgának.
11. A gonosz mindig viszályt keres, de kegyetlen követet küldenek majd ellene.
12. Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit, mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában.
13. Ha valaki jóért rosszal fizet, annak házától a baj többé el nem távozik.
14. A civódás kezdete gátszakadás, ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör.
15. Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja: mindkettőt egyformán megveti az Úr.
16. Mire jó a vagyon a balgának, mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni? Aki magasra építi házát, összeomlást keres, aki tanulni átall, bajba kerül.
17. A barát állandóan szeretetet tanúsít, és szükség idején testvérnek bizonyul!
18. Esztelen ember, aki kezességet vállal és társáért jótáll.
19. Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart, aki magas kaput épít, a romlást keresi.
20. A romlott szívű nem lel szerencsét, s akinek hamis a nyelve, bajba kerül.
21. A maga gyalázatára látott a balga napvilágot, de atyja sem leli örömét a bolondban!
22. Vidám szív jót tesz a testnek, a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.
23. Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből, hogy elcsavarja a törvény útját.
24. Az okos szeme előtt a bölcsesség áll, az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár.
25. A balga fiú bosszúsága atyjának, és keserű fájdalma szülőanyjának.
26. Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra, sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek.
27. Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes, az az okos férfi, aki higgadt lelkű.
28. A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat, és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja.
| 
