1. ALLELUJA! Áldjátok az Urat, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek a nemzetek közt műveit!
2. Énekeljetek és zengjetek zsoltárt neki, beszéljétek el minden csodatettét.
3. Dicsekedjetek szent nevével, örvendezzen azoknak a szíve, akik az Urat keresik.
4. Keressétek az Urat és erejét, keressétek szüntelenül arcát.
5. Emlékezzetek meg csodatetteiről, amelyeket művelt, jeleiről és szája ítéleteiről,
6. ti, az ő szolgájának, Ábrahám utódai, választottjának, Jákobnak fiai.
7. Ő, az Úr, a mi Istenünk, az egész földön ő ítélkezik.
8. Örökké gondol szövetségére, szavára, amelyet ezer nemzedékre adott,
9. arra, amit Ábrahámmal megkötött, amire megesküdött Izsáknak.
10. Amit Jákobnak törvényül hagyott, örök szövetségül Izraelnek,
11. mondván: »Neked adom Kánaán földjét, mint kötéllel kimért örökségteket.«
12. Pedig csekély számmal voltak igen kevesen és jövevények azon a földön,
13. és nemzettől nemzethez vándoroltak, egyik országból a másikba.
14. Nem engedte, hogy bárki is ártson nekik, sőt királyokat fenyített meg miattuk:
15. »Fölkentjeimhez ne nyúljatok, ne bántsátok prófétáimat!«
16. Amikor éhséget bocsátott az országra, s összetörte kenyértartó botjukat.
17. Elküldött előttük egy férfit, rabszolgának adták el Józsefet.
18. Béklyóba szorították lábát, vas került a nyakára,
19. amíg szava be nem teljesedett: az Úr igéje ugyanis igazolta őt.
20. A király elküldött és megszabadíttatta, a népek fejedelme szabadon engedte;
21. háza urává tette őt és minden jószágának parancsolójává,
22. hogy főembereit tetszése szerint kormányozza, és bölcsességre tanítsa véneit.
23. Erre Izrael Egyiptomba költözött, és Jákob jövevény lett Kám földjén.
24. Nagyon elszaporította népét az Úr, erősebbé tette ellenségeinél.
25. Majd megváltoztatta azok szívét, úgyhogy meggyűlölték népét, szolgáival álnokul bántak.
26. Erre elküldte szolgáját, Mózest és Áront, a választottját,
27. és végbevitette velük beszédes jeleit és csodatetteit Kám földjén.
28. Sötétséget küldött és homályt támasztott, mert lázongtak szava ellen.
29. Vizüket vérré változtatta, halaikat megölte.
30. Földjük békákat ontott királyaik szobáira.
31. Szavára legyek támadtak, szúnyogok lepték el egész határukat.
32. Esőjüket jégesővé tette, égő tüzet bocsátott földjükre.
33. Elverte szőlőjüket, fügefáikat, összetörte földjükön a fákat.
34. Szavára szöcskék nyüzsögtek, és megszámlálhatatlan vándorsáska,
35. és megemésztett földjükön minden növényt, megette földjük minden gyümölcsét.
36. Megölte országuk minden elsőszülöttét, erejük minden zsengéjét.
37. Aztán kivezette őket ezüsttel-arannyal megrakottan, törzseikben senki sem volt beteg.
38. Egyiptom örült, hogy kivonultak, mert rájuk nehezedett a tőlük való félelem.
39. Oltalmukra felhőt terjesztett föléjük és tűzzel világított nekik éjszaka.
40. Kérésükre fürjek jöttek, és mennyei kenyérrel lakatta jól őket.
41. Megnyitotta a sziklát és vizek fakadtak, folyók eredtek a sivatagban.
42. Mert megemlékezett szent szaváról, amelyet szolgájához, Ábrahámhoz intézett.
43. Kivezette népét ujjongásban, választottait vigasságban.
44. Nekik adta a nemzetek országait, elfoglalták a népek tulajdonát,
45. hogy megtartsák rendeleteit, és kövessék törvényeit. Alleluja!
| 
