Zsoltárok, Chapter 108

1. Ének. Dávid zsoltára.    2. Kész az én szívem, Istenem, kész az én szívem, énekelek és zsoltárt zengek. Ébredj fel, dicsőségem!    3. Ébredjen a hárfa és a lant, hadd keltsem fel a hajnalt!    4. Hálát adok neked, Uram, a népek között, zsoltárral dicsérlek a nemzetek között.    5. Mert irgalmad felér az egekig és hűséged a fellegekig.    6. Tedd, Isten, hogy dicséreted az egek fölé érjen, s az egész földön nyilvánuljon meg dicsőséged!    7. Hogy szeretteid megszabaduljanak, szabadíts meg jobboddal és hallgass meg engem!    8. Szent helyén így szól Isten: »Örvendezve kiosztom Szíchemet, kimérem nektek Szukkót völgyét.    9. Enyém Gileád és enyém Manassze, Efraim az én fejem sisakja, Júda az én jogaram,    10. Moáb a tál, amelyben mosakszom; Edomra vetem sarumat, a filiszteusok barátaimmá lettek.«    11. Ki visz el engem az erős városba? Ki vezet el engem Edomba?    12. Nemde te, Isten, bár elvetettél minket, te, Isten, bár nem vonultál ki seregeinkkel?    13. Segíts ki minket a szorongatásból, mert hiábavaló az emberi segítség,    14. de Istennel győzelmet aratunk, s ő eltapossa ellenségeinket.