Zsoltárok, Chapter 140

1. A karvezetőnek. Dávid zsoltára.    2. Ments meg engem, Uram, a gonosz embertől, szabadíts meg az erőszakos embertől,    3. akik gonoszságot terveznek szívükben, és egész nap háborúságot keltenek.    4. Nyelvüket élesítik, mint a kígyók, vipera mérge van a nyelvük alatt.    5. Óvj meg, Uram, a bűnös kezétől, szabadíts meg az erőszakos embertől, akik lépteimnek gáncsot vetnek.    6. Tőrt vetnek nekem titkon a kevélyek, kötelekből hálót feszítenek elém, kelepcét állítanak elém az út mentén.    7. Mondom az Úrnak: »Te vagy az én Istenem, hallgasd meg, Uram, hangos könyörgésemet.«    8. Uram, Uram, erős segítségem, takard be fejemet a harc napján.    9. Ne add meg, Uram, amit a gonosz kíván, ne hagyd beteljesülni terveit.    10. Fölemelik körülöttem fejüket, borítsa el őket önnön ajkuk gonoszsága!    11. Hulljon rájuk izzó parázs, vesd őket a mélységbe, hogy föl ne keljenek.    12. Ne legyen maradása az országban a szájhősnek, gonoszsága ragadja veszedelembe az erőszakost.    13. Tudom, hogy az Úr jogot szolgáltat a szűkölködőknek és igazságot a szegényeknek.    14. Áldják majd nevedet az igazak, és színed előtt laknak az egyenes lelkűek.