Zsoltárok, Chapter 141

1. Dávid zsoltára. Uram, hozzád kiáltok, siess hozzám, figyelj szavamra, amikor hozzád kiáltok!    2. Szálljon illatáldozatként színed elé imádságom, és kezem fölemelése legyen olyan, mint az esti áldozat.    3. Tégy Uram lakatot a számra, ajkam ajtajára reteszt.    4. Ne engedd, hogy szívem gonosz szavakra hajoljon, bűnös mesterkedésekre, a gonoszat cselekvőkkel együtt; részem se legyen abban, amit ők szeretnek.    5. Ám feddjen meg irgalomból az igaz és korholjon engem; de a bűnös olaja ne kenje meg a fejem, mert gonoszságuk ellen imádkozom.    6. Ha majd bíráik kemény kézbe kerülnek, meghallják szavaimat, mert azok hathatósak.    7. Mint a földből kiszántott és széthasított rögök, úgy hullanak csontjaik az alvilág torkába.    8. Uram, Uram, a szemem rád tekint, tebenned remélek, ne vedd el életem!    9. Őrizz meg engem a tőrtől, amit nekem vetettek, a gonosztevők kelepcéitől!    10. A bűnösök a saját hálójukba esnek, de én átmegyek rajta!