Zsoltárok, Chapter 5

1. A karvezetőnek. Fuvolára. Dávid zsoltára.    2. Figyelj szavamra, Uram, halld meg panaszomat!    3. Méltasd figyelmedre kiáltásomat, én királyom és én Istenem!    4. Mert hozzád intézem imádságomat, Uram, halld meg hajnalban szavamat, korán reggel eléd állok és rád vetem pillantásom.    5. Bizony, Istenem, te nem kedveled a gonoszságot; gonosz ember melletted nem marad meg,    6. a hamisak nem állhatnak meg szemed előtt.    7. Gyűlölöd valamennyi gonosztevőt, a hazudozókat mind elpusztítod. Utálja az Úr a vérontó s álnok embert.    8. Én azonban nagy irgalmadban bízva, bemegyek hajlékodba; Irántad való félelemmel leborulok szent templomod előtt.    9. Uram, vezess engem igazságodban, ha rám tör ellenségem, tedd egyenessé előttem utadat.    10. Mert szájukban nincs igazság, a szívük hiábavalóság, a torkuk nyitott sír, nyelvük járása álnok.    11. Isten, mondd ki fölöttük ítéletedet, saját terveikben bukjanak meg! Sok istentelenségük miatt űzd el őket, mert haragra ingereltek téged, Uram.    12. De örvendezzenek azok, akik benned bíznak, oltalmazd őket és megdicsőülnek benned, akik szeretik neved.    13. Mert te, Uram, az igazakat megáldod, jóakaratodat pajzsként borítod rájuk.