Zsoltárok, Chapter 59

1. A karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Saul elküldte embereit, hogy figyeljék a házát és öljék meg őt.    2. Ments meg ellenségeimtől, Isten, támadóimtól szabadíts meg engem!    3. Ments meg a gonosztevőktől, oltalmazz meg a vérengző emberektől!    4. Mert íme, életemre leselkednek, rám rohannak az erősek.    5. Bár nincs bennem sem bűn, sem gonoszság, Uram, bűn nélkül járom egyenes utamat. Kelj fel, állj elém és lásd;    6. hisz Uram, a seregek Istene te vagy, Izrael Istene. Siess, látogasd meg e nemzeteket mind, ne könyörülj senkin, aki gonoszat cselekszik!    7. Minden este megjelennek, mint az éhes kutyák, s a várost körös-körül bejárják.    8. Íme egyre jártatják szájukat, kard van ajkukon: »hiszen ki hallja meg?«    9. Ám te, Uram, kineveted őket, megsemmisíted mind e nemzeteket.    10. Én erősségem, terád figyelek, mert te vagy én oltalmam, Istenem,    11. Istenem, akinek irgalma megelőz engem.    12. Isten megadja nekem, hogy elnézzek ellenségeim fölött. Ne öld meg őket, hogy népem meg ne feledkezzék; de hatalmaddal szórd szerteszét és alázd meg őket, Uram, én oltalmazóm!    13. Szájuk vétke, ajkuk beszéde, saját kevélységük ejtse őket tőrbe! Átkozódásukért, hazug beszédükért    14. veszítsd el őket haragodban, pusztítsd el, ne legyenek többé; Hadd tudják meg, hogy Isten uralkodik Jákobon, s a föld kerekségén!    15. Minden este megjelennek és ugatnak, mint a kutyák, s a várost körös-körül bejárják;    16. Étel után barangolnak, és üvöltenek, ha jól nem laknak.    17. Én azonban hatalmadat énekelem, minden reggel magasztalom irgalmadat, mivel te oltalmazóm voltál, és menedékem sanyargatásom napján.    18. Én erősségem, neked zengem énekem, mert te, Isten, oltalmazóm vagy nekem: Istenem, én irgalmasságom!