Zsoltárok, Chapter 63

1. Dávid zsoltára, amikor Júda sivatagjában tartózkodott.    2. Isten, én Istenem, pirkadatkor már előtted virrasztok, téged szomjaz a lelkem, utánad sóvárog a testem, puszta, úttalan, víztelen vidéken.    3. Bárcsak megjelenhetnék előtted a szent helyen, és láthatnám hatalmadat és dicsőségedet!    4. Hisz irgalmad jobb, mint az élet, ajkam téged dicsér.    5. Áldani akarlak, amíg csak élek, és nevedben emelem fel kezemet.    6. Szinte zsírral és kövérséggel telik el a lelkem, ujjong az ajkam és dicsér a szám.    7. Ha reggelenként rólad elmélkedem, rád gondolok fekvőhelyemen.    8. Hisz te megsegítettél engem, és szárnyad árnyékában örvendezhetem.    9. Lelkem tehozzád tapad, és jobbod erősen tart engem.    10. Akik pedig meg akarják rontani életemet, lesüllyednek a föld mélységeibe,    11. kard hatalmába kerülnek, sakálok osztályrésze lesznek.    12. Örvendezik akkor majd a király Istenben, akik rá esküsznek, diadalmaskodnak valamennyien, mert elnémul a szája azoknak, akik gonoszat beszélnek.